Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre

Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új – oltatlan – munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottakra [599/2021. Korm. rendelet 1. § (2)-(4) bek.]. Megjegyzendő, mindez azt is jelenti, hogy az Mt. hatálya alá tartozó, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló elviekben nem valamennyi, csupán néhány intézménynél állhat alkalmazásban (így pl. a Kit....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Védettség igazolása és az elmulasztás jogkövetkezményei

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 218. számában a 4249. számú cikkben – az akkori jogi környezetben – úgy nyilatkoztak, hogy a munkavállalót az egészségügyi dolgozók körén kívül nem érheti hátrány (pl. fizetés nélküli szabadság vagy felmondás), ha a munkáltató kötelezi a munkavállalóit az oltás felvételére, de a munkavállaló ennek nem tesz eleget. Mennyiben módosítják ezt a helyzetet az azóta kiadott kormányrendeletek, pl. az 598/2021. Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ösztönözhették a védőoltások igénybevételét, ennek elmaradását azonban nem szankcionálhatták. Így erre hivatkozva a munkaviszony nem volt megszüntethető, és fizetés nélküli szabadság egyoldalú elrendelésére sem volt lehetőség. Az azóta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Besorolás kisgyermeknevelő szakképzettséggel

Kérdés: A munkavállaló 2009. augusztus 3-ától áll közalkalmazotti jogviszonyban bölcsődei dajka munkakörben, besorolása jelenleg D/8. Ezt megelőzően 1998. június 27-től 2009. augusztus 2-ig több jogviszonya volt, de nem költségvetési szerveknél. 2021. február 17-én szerezte meg a kisgyermeknevelő szakképesítést, és 2021. október 1-jével szeretnénk kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatni. Helyesen járunk el, ha korábbi besorolási fokozatát figyelembe véve E/8-ba soroljuk át, vagy ettől eltekintve, csak a közszférában eltöltött jogviszony időtartamát, illetve a kisgyermeknevelői végzettség megszerzésének dátumát kellene figyelembe venni a besoroláskor, és így E/5-be sorolni?
Részlet a válaszából: […] ...nézve a Kjt. 87/A. §-a szerint kell eljárni. A következő idők számítandók be:-költségvetési intézménynél 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők;-nem költségvetési intézménynél 1992. július 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – nem minden jogviszony számít

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. Erre tekintettel közalkalmazottunk jogviszonya is a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével fog megszűnni. Az alábbiak szerint sérelmezi a jubileumi jutalomra vonatkozó korábbi és tervezett intézkedéseinket is. A munkakönyve szerint a munkaviszonya 1981. március 5-én keletkezett egy mgtsz.-ben, majd "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel megszüntetésre került 1985. december 31. napjával, és 1986. január 1-jén ugyanazon munkáltatónál más munkakörben került alkalmazásra, mely jogviszonya 1992. április 20-ig tartott. Ezt követően 1992. április 21-én áthelyezéssel került a jelenlegi munkáltatójához. Fentiekre tekintettel jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1986. január 1. napjával került megállapításra, így részére 2011. január 1-jén a 25 éves, majd 2016. január 1-jén a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésre került. Véleménye szerint azonban a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1981. március 5., a 25 és a 30 éves jubileumi jutalma pedig nem megfelelő időben lett kifizetve, és a 40 éves jubileumi jutalmára már 2021 márciusában jogosult. Véleményünk szerint a jubileumi jogosultságának kezdete korábban helyesen lett megállapítva, illetve a 25 és 30 éves jubileumi jutalma is megfelelő időben lett számára kifizetve. Így a 40 éves jubileumi jutalomra csak 2026 januárjában lenne jogosult. Továbbá értelmezésünk szerint a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére a 40 éves jubileumi jutalmat akkor lehetne a munkaviszony megszűnésekor kifizetni, ha a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősülne, és 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne. Tekintettel azonban arra, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2023. május 4-én éri el (férfi közalkalmazottról van szó), a munkaviszony megszűnésekor (2021. március 31-én) nem minősül nyugdíjasnak, így részére a 40 éves jubileumi jutalom korábban nem fizethető ki. Jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, kifizethető-e az a munkaviszony megszűnésekor?
Részlet a válaszából: […] ...szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni – többek között – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. A felvetett kérdés szempontjából különös a jelentősége, hogy a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása és a nyugdíj

Kérdés: Kistelepülésen működő önkormányzati óvoda vagyunk. Pedagógushiány miatt nyugdíjas óvodapedagógust tudunk-e munkaviszony keretében foglalkoztatni anélkül, hogy a nyugdíjas státuszát feladná? Van-e időkorlátja ennek a foglalkoztatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat, mely ehhez kormányengedélyt ír elő. Nyugdíjas óvodapedagógus – teljes vagy részmunkaidőben – munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozhat, vagy óraadóként megbízási szerződés alapján, heti legfeljebb 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Határozott idejű kinevezés – a meghatározott feladat

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyok tekintetében. E cikk ugyanis akként fogalmaz, hogy az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok (ideértve a kinevezéseket, illetve a közalkalmazotti jogviszonyokat is, figyelemmel arra, hogy az irányelv a közszférára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kjt. hatálya – az óraadói feladatok ellátása

Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a Kjt. személyi hatályának szabályai adják meg a választ. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint: "E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Jubileumi jutalom nem állami fenntartású óvodában

Kérdés: Nem állami fenntartású óvoda pedagógus munkavállalói munkaviszonyban állnak az óvodával. Ezen munkaviszony fennállása alatt jár-e a pedagógusoknak jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervnél ledolgozott hosszabb idő honorálása. Ezért jubileumi jutalom a nem állami fenntartású intézményben munkaviszony alapján dolgozó óvodapedagógusnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – a munkaviszony tartama

Kérdés: 1980. augusztus 1-jétől vagyok (volt tanácsi dolgozóként) köztisztviselő. Előző munkahelyemen (ami nem költségvetési szerv volt) 1977. szeptember 1-jén kezdtem dolgozni, onnan kerültem áthelyezéssel a közszférába. Kérdésem, hogy a jubileumi jutalomba – az áthelyezés miatt – beszámítható-e az előző munkaviszony időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...150. §-a (3) bekezdésének a)-b) pontjai alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a munkaviszonyban töltött időtartamot, amelyet a köztisztviselő nem a Ktv., a Ktjv., illetve a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban nem áll [Tny. 18. § (2a) bek.]. Mindezek alapján, ha a munkavállaló öregségi nyugellátást kíván igénybe venni, a munkaviszonyát valóban meg kell szüntetni, hogy a nyugdíj megállapításának időpontjában ne legyen biztosítási jogviszonya. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
1
2