Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Kérdés: Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben megváltani azt a részére?
Részlet a válaszából: […] ...nem mentesíti alóla. A szabadságot - kevés kivétellel - az esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], és a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltani [Mt. 125. §]. Ez a szabály a törvényi mértéket meghaladóan kiadni vállalt szabadságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult [Mt. 146. § (4) bek.].A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodásukban az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Jubileumi jutalom a szakképzésben

Kérdés: Megilleti-e jubileumi jutalom a munkavállalót, ha felmondási idő munkavégzés alóli mentesülésének ideje alatt következik be a jogosító idő? 2020. január 1. napján lépett hatályba az Szkt. A 127. § (5) bekezdése alapján a munkáltató 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá került, így a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. A munkáltató 2020. július 1-jével kezdődően munkaviszony keretein belül biztosította a továbbfoglalkoztatást. Az erről szóló iratban a munkáltató tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul, jubileumi jutalomra való jogosultsága a korábbi feltételekkel változatlanul fennáll, és arra a munkáltató köteles megállapodást kötni. Ezt a jogot az Szkt. 125. §-ának (5) bekezdése is biztosítja. A munkáltató átszervezés miatt felmondott a munkavállalónak. A felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a munkavállaló jogosulttá válik a huszonöt éves jubileumi jutalomra. A munkáltató köteles-e kifizetni a jubileumi jutalmat akkor is, ha nem kötött megállapodást annak kifizetéséről a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenöt éves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. az Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkaadó által biztosított díjazási jogcímek

Kérdés: Társaságunknál nagyon sok olyan típusú bérelem van, ami speciális körülmények közötti munkavégzéshez kapcsolódik (pl. bizonyos munkaruha viseléséhez vagy hideg munkakörnyezethez stb.), és ezeket jelenleg alapbér-kiegészítésként fizetjük meg a munkavállalóknak, egyedi megállapodások alapján. A hosszú távú célunk, hogy ezek az egyedi (kevés személyt érintő) bérelemek ne képezzenek számítási alapot azon juttatásoknál, melyeket szintén önként vállal a munkáltató, de azok mindenkinek járnak (pl. 13. havi fizetés). Megoldás lehet, ha a jövőben pótlékként kezeljük ezeket a bérelemeket? Egyáltalán mi a különbség a között, hogy valamit alapbér-kiegészítésként vagy pótlékként (fix összegű) fizetünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottakon felüli bér­elemek tekintetében a munkáltató mérlegelési jogkörben dönt, és azokat egyoldalú kötelezettségvállalásként nyújthatja [Mt. 16. § (1) bek.]. Ennek keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Munkáltatói juttatás visszautasítása

Kérdés:

Visszautasíthat-e a munkavállaló bármilyen munkáltatói juttatást (munkabér, béren kívüli juttatás, céges autó)? Van-e különbség aközött, ha a munkáltató a céges autó használatára kötelezi a munkavállalót, illetve ha a céges autót pusztán mint lehetőséget kínálja fel a munkáltatónak? Jól gondoljuk, hogy szem előtt kell tartani, hogy
– a munkabérről egyoldalúan nem mondhat le a munkavállaló, tehát azt kell figyelembe venni, hogy az adott juttatás munkabérnek minősül-e, illetve
– az adott juttatás a munkavégzéshez szükséges feltételnek minősül-e, amelyet általános szabály szerint a munkáltatónak kell biztosítania?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, valamint részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani [Mt. 51. § (1) bek., (2) bek. b) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Otthoni munkavégzés – egyoldalú elrendeléssel

Kérdés: A járványügyi veszélyhelyzetre és a járvány által előidézett gazdasági körülményekre tekintettel cégünk úgy döntött, hogy addig, amíg még van lehetőség a tevékenység folytatására, áttérnénk a távmunkára. Van-e ennek bármilyen akadálya?
Részlet a válaszából: […] ...használják, azonban két különböző jogintézményről van szó. A távmunkavégzés – amint az fentebb is látható volt – egy atipikus munkaviszony, az otthoni munkavégzés azonban nem önálló munkaviszonytípus: a munkáltatónak azon jogából ered, amely alapján jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

13. havi munkabér – a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. 12. §). A konkrét esetben a 13. havi bérhez a munkáltató csak egyetlen jogosultsági feltételt határozott meg, nevezetesen, hogy a munkaviszony a tárgyévben legalább 10 hónapig fennálljon. A kérdésben szereplő, hét hónapig keresőképtelen munkavállaló esetében ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkáltatói jogutódlás és a jogviszonyok folytonossága

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő üzletág (illetve telephely). A jogutódlás joghatása, hogy az annak időpontjában fennálló, az adott gazdasági egységhez kötődő munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át [Mt. 36. § (1) bek.]. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] ...annak hatályosulása nem függ a másik fél – jelen esetben a munkáltató – elfogadásától. Önnek a felmondásától függetlenül jár a munkaviszony fennállása alatt ledolgozott időre járó munkabére. Ha pedig a munkaszerződés, a felek megállapodása vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.
1
2