Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Kérdés: Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben megváltani azt a részére?
Részlet a válaszából: […] ...nem mentesíti alóla. A szabadságot - kevés kivétellel - az esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], és a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltani [Mt. 125. §]. Ez a szabály a törvényi mértéket meghaladóan kiadni vállalt szabadságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszából: […] ...megsértése, ezért a szabályzattal szemben sem érvényesíthető alappal igény [Mt. 285. § (3) bek.].A határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalók kizárása a cafeteriából egyértelműen közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül [Ebktv. 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...felvethetőek aggályok az alapelvek kapcsán, különös tekintettel a joggal való visszaélés tilalmára (Mt. 7. §).Végül, a munkáltató munkaviszonyból eredő egyik fő kötelezettsége a foglalkoztatási kötelezettség [Mt. 51. § (1) bek.]. Ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.