11 talált cikk az adó , baleset , őrzés , munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Cégünknél a targoncavezetők kizárólagos kulcsokat kapnak az adott targoncához, egy gépet csak egy személy vezethet. Előírás, hogy ha elhagyja valaki a vezetőülést, akkor a kulcsot is magával kell vinnie. Ennek ellenére az egyik targoncát őrizetlenül hagyták, amivel egy másik munkavállaló – segítő szándékból – megemelt egy raklapot. Sajnos ennek tartalma ráborult arra a munkavállalóra, aki a kulcsot a targoncában hagyta. Ez a munkavállaló most kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem szeretnénk fizetni. Van értelme egy esetleges perbe bocsátkozni?

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?

Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?

Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?

Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?

Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztam kölcsönzött munkavállalóként. Egy másik, szintén az építkezésen dolgozó cég munkavállalója rám ejtett egy vasrudat, a karom eltörött, és az orvos tájékoztatása szerint hosszú ideig kezelés alatt fogok állni. Az orvosi kezelés rendkívül drága, a balesetet okozó pedig nem akarta elismerni a felelősségét, ezért megkerestem a balesetet okozó személy munkáltatóját, hogy fizessen nekem kártérítést. A cég azonban nem akart velem tárgyalni, azt mondták, hogy közvetlenül nem igényelhetek tőlük kártérítést. Ha hozzájuk nem fordulhatok, akkor ki a felelős az engem ért kárért?

Kérdés: Úgy tudom, hogy az új Mt. alapján a munkáltató a működési körén kívül eső okok miatt a munkavállalót ért károkért már nem lesz felelős. Pontosan mit jelent majd ez a gyakorlatban?