31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"
Kérdés:
A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?
2. cikk / 31 Versenytilalmi megállapodás ellenértéke
Kérdés: A munkáltató a munkavállalókkal versenytilalmi megállapodást akar kötni, amely alapján még a munkaviszony fennállása alatt kifizetésre kerül a versenytilalmi ellenérték, és a versenytilalom időtartama a munkaviszony tartama alapján kerül meghatározásra. A mindenkori havi versenytilalmi ellenértéket a munkáltató szabályzata határozná meg. Köthető ilyen módon megállapodás?
3. cikk / 31 Versenytilalmi megállapodás – az ellenérték meghatározása
Kérdés: Munkavállalóinkkal a munkaszerződésben állapodunk meg a munkaviszony megszűnését követő versenytilalomról, és még a munkaviszony fennállása alatt, havonta fizetünk ezért ellenértéket. Ennek mértékét a mindenkori szabályzatok határozzák meg, amelyek vonatkozó bekezdéseire utalunk a munkaszerződésben. Ennek alapján érvényesíthető a versenytilalmi megállapodás a munkavállalókkal szemben?
4. cikk / 31 Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték
Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
5. cikk / 31 Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor
Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?
6. cikk / 31 Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés
Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
7. cikk / 31 Versenytilalmi megállapodás – az ellenérték fizetése
Kérdés: Versenytilalmi juttatást a munkáltatói és a munkavállalói felmondás esetén is szükséges-e kifizetni, amennyiben nem versenytárshoz vagy nem hasonló területre megy a munkavállaló?
8. cikk / 31 Bérpótlék beépítése az alapbérbe
Kérdés: Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése alapján a felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A szakirodalom álláspontja egyértelműnek tűnik annak kapcsán, hogy ilyen esetben a felek közötti munkaszerződésben az alapbérbe beépített bérpótlékokat egyenként nevesíteni kell. Kötelesek-e a felek a munkaszerződésben az alapbérbe beépített, egyes, nevesített bérpótlékokhoz tételesen meghatározott összeget hozzárendelni, vagy elegendő, ha a munkaszerződés mindössze azt tartalmazza, hogy az alapbérbe mely bérpótlékok kerülnek beépítésre? Amennyiben szükséges az (alapbérbe beépített) nevesített bérpótlékokhoz tételes összeget hozzárendelni, megfelelő-e, ha a felek ezek összegét a beépítést megelőző, utolsó 12 naptári hónapban kifizetett, adott bérpótlék havi átlaga szerint állapítják meg?
9. cikk / 31 Közalkalmazott rendkívüli munkaidejének ellentételezése
Kérdés: Idősek gondozóházában dolgozó közalkalmazott gondozónők túlórájával kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket. A gondozónők 12 órás, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Ha a munkaidőkeret végén a kötelező óraszámnál többet dolgoztak, túlórát fizetünk: alapbér 100 százalék + 50 százalék túlórapótlék, pihenőnapra: alapbér 100 százalék + 100 százalék túlórapótlék. Ha a közalkalmazottnak a munkaidőkeret végén több pihenőnapja volt, mint a kötelező, akkor milyen százalékkal számolom el a túlórát? Tekinthetjük-e úgy, hogy a túlóra pihenőnapban lett kiadva, és akkor már csak 50 százalék, illetve 100 százalék túlórapótlékot kell fizetnünk?
10. cikk / 31 Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése a munkaviszony fennállása alatt
Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkaszerződésben úgy kerül meghatározásra a versenytilalmi megállapodás, hogy a megállapodás ellenértékét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részletekben, havi rendszerességgel, határozott ideig – addig, amíg a munkáltató ki nem fizeti a munkavállaló részére a neki járó ellenérték teljes összegét –, külön bérszámfejtve (tehát nem az alapbérbe építve) köteles megfizetni a munkavállaló részére? (A munkaszerződés természetesen rögzítené, hogy amennyiben a munkaviszony az előtt megszűnik, mielőtt a munkavállalónak járó ellenérték teljes egészében kifizetésre kerül, a munkáltató az ellenérték fennmaradó részét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben megfizeti a munkavállaló részére.) Ilyen konstrukció esetén, a munkáltató jogszerűen elállhat-e a versenytilalmi megállapodástól, és így jogszerűen követelheti az ellenértékként kifizetett pénzösszegek visszafizetését a munkavállalótól?