6 talált cikk az átlagkereset , GYET , munkaviszony kifejezésre

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?

Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cégünk egyik munkavállalója egy GYES-en lévő kismama, a GYES 2011 júniusában jár le. Mivel a munkáltató a végelszámolás befejezését követően jogutód nélkül megszűnik, jól gondoljuk-e, hogy nem áll a kismama védelem alatt, és így a végelszámoló felmondhat neki? Amennyiben igen, a végelszámolás kezdőnapja lesz a felmondás kezdőnapja?

Kérdés: Az egyik, kizárólag egy munkavállalónk által használt cégautó károsodott. Mint utóbb kiderült, az előírt szervizelési időszakok között is sokáig kevés motorolajjal futott a jármű, és ez tönkretette a motort, amit cserélni kellett. A kár mintegy egymillió forint. Felelőssé tehető-e a munkavállaló a teljes okozott kárért, ha a gépjármű használatára vonatkozó megállapodásban nyilatkozta, hogy ismeri a szervizelési szabályokat és a gépjármű használati útmutatójában foglaltakat, amelyek közül az utóbbi tájékoztat a magas motorolaj-fogyasztásról és arról, hogy 2-3 tankolás után ellen­őrizni kell a motorolaj szintjét?

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?

Kérdés: Egy munkatársammal a munkaidő után a gyárudvaron beszélgettünk. Kiderült, hogy éppen aznap délután megy focizni, s van nála egy labda is. Passzolgatni kezdtünk, de rosszul lőtte meg a labdát, és betörte az egyik irodai ablakot, és még eltalált egy számítógép-monitort is. A munkáltató mindkettőnkkel meg akarja fizettetni a kárt, de én nem akarok fizetni, mert nem én rúgtam be az ablakot.