Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül

Kérdés:

Az egyik telephelyünktől a helyi közösségi közlekedés megállóhelyi távolsága 850 méter, azonban ennek a távolságnak több mint felén nincs közforgalmú járda kiépítve, az átmenő forgalmat lebonyolító úttesten lehet gyalog közlekedni, így a gyalogosforgalom biztonságosan nem bonyolítható le. A munkáltató érdeke az is, hogy a munkavállaló biztonságosan juthasson el munkavégzési helyére, amely – véleményünk szerint – ebben az esetben nem áll fenn. A nem biztonságos munkahelyre való eljutás miatt helyes-e az a gyakorlat, ha a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén

Kérdés:

Munkavállalóink egy része – pl. informatikus, irányítástechnikai mérnök, művezető, üzemvezető – munkavégzési helye változó, ami azzal jár, hogy nem fix helyen kezdhetik a napi munkájukat, hanem más településen lévő telephelyen. Ezen telephelyek egy része települések külterületén, közösségi közlekedéssel nem ellátott területen található. Helyesen járunk el akkor, ha ebben az esetben a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján fizetünk költségtérítést munkavállalóinknak?

Részlet a válaszából: […] ...között nincsen közösségi közlekedés [16/2023. Korm. rendelet 1. §, 39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a) pont].Ha a tényleges munkavégzési helyek közösségi közlekedéssel nem ellátottak, akkor azokon a napokon, amikor ilyen munkavégzési helyen kell kezdeni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkavállalói költségtérítés saját autó használatára

Kérdés: Az intézményünknek több telephelye van. Az intézménnyel munkaviszonyban álló takarítónő a telephelyek közötti közlekedésre a saját gépjárművét használja. Mivel a telephelyek egy közigazgatási területen belül helyezkednek el, ezért a kiküldetés sajnos nem jöhet számításba. Milyen formában van lehetőségünk a munkavállalónak megtéríteni a felmerülő költségeit? Valamint ez a költségtérítés adómentes költségtérítésnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti munkahelytől eltérő helyen kell dolgoznia – például, ha a munkaszerződésében kizárólag az egyik telephely szerepel munkavégzési helyként [Mt. 53. § (1) bek.].Az adójogi minősítés ettől eltérhet, a kiküldetés adózási fogalmába is beletartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Kiutazási költségek – ha külföldi a munkavégzés helye

Kérdés: Van-e olyan törvényi rendelkezés, amely előírja, hogy a munkáltató az első kiutazást (pl. Németországba) köteles kifizetni a munkavállalónak? Ha van ilyen szabály, mekkora ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató – amennyiben nem közvetlenül maga biztosítja a kiutazás lehetőségét – köteles a munkavállalónak a külföldi munkavégzési helyre történő első kiutazás költségét megtéríteni. Ennek mértékét a törvény nem határozza meg, illetve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés

Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt a munkáltató osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. Bár ilyen tételes rendelkezés nincs, de értelemszerűen a beosztás szerinti munkaidő kezdetétől annak végéig minden utazás, amit a munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben teljesít, munkaidőnek számít. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Kiküldetésre járó díjazás

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt – több kerületi telephely közül – egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás munkajogi szempontból a kiküldetés [Mt. 53. § (1) bek.]. Amennyiben a munkaszerződésben nincs megjelölve a másik (új) munkavégzési hely, vagy az nem olyan földrajzi egységként van meghatározva, amelybe beleesik az új munkavégzési hely is (ilyen lehet az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Képzés költségeinek viselése és a díjazásra való jogosultság

Kérdés: 2015. februárban egy hétig (hétfőtől péntekig) a munkáltató által szervezett tanfolyamon kellett részt vennem Budapesten, ami nem szerepel a munkaszerződésemben mint munkavégzési hely. A képzés során az utazási idő a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívülre esett. A munkáltató csak a hétfői odautazást, illetve a pénteki hazautazást fizette ki, de én mindennap hazautaztam vonattal, majd másnap vissza a képzésre. A munkáltató nem tájékoztatott, hogy szállást igényelhetek. Jár-e nekem munkabér az utazással eltöltött időre, tekintettel arra, hogy én szállást a munkáltatótól nem kértem és nem is kaptam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek.]. Tehát nemcsak a szerződés szerinti munkahelyre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetébőleredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandómunkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan amunkavállaló az utasítást kapja. A tényállásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.