Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül

Kérdés:

Az egyik telephelyünktől a helyi közösségi közlekedés megállóhelyi távolsága 850 méter, azonban ennek a távolságnak több mint felén nincs közforgalmú járda kiépítve, az átmenő forgalmat lebonyolító úttesten lehet gyalog közlekedni, így a gyalogosforgalom biztonságosan nem bonyolítható le. A munkáltató érdeke az is, hogy a munkavállaló biztonságosan juthasson el munkavégzési helyére, amely – véleményünk szerint – ebben az esetben nem áll fenn. A nem biztonságos munkahelyre való eljutás miatt helyes-e az a gyakorlat, ha a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén

Kérdés:

Munkavállalóink egy része – pl. informatikus, irányítástechnikai mérnök, művezető, üzemvezető – munkavégzési helye változó, ami azzal jár, hogy nem fix helyen kezdhetik a napi munkájukat, hanem más településen lévő telephelyen. Ezen telephelyek egy része települések külterületén, közösségi közlekedéssel nem ellátott területen található. Helyesen járunk el akkor, ha ebben az esetben a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján fizetünk költségtérítést munkavállalóinknak?

Részlet a válaszából: […] ...között nincsen közösségi közlekedés [16/2023. Korm. rendelet 1. §, 39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a) pont].Ha a tényleges munkavégzési helyek közösségi közlekedéssel nem ellátottak, akkor azokon a napokon, amikor ilyen munkavégzési helyen kell kezdeni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Kiküldetésre járó díjazás

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt – több kerületi telephely közül – egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás munkajogi szempontból a kiküldetés [Mt. 53. § (1) bek.]. Amennyiben a munkaszerződésben nincs megjelölve a másik (új) munkavégzési hely, vagy az nem olyan földrajzi egységként van meghatározva, amelybe beleesik az új munkavégzési hely is (ilyen lehet az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkába járás feltételeinek biztosítása

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés helyében, a gyakorlatban ettől eltérés ritkán fordul elő; ilyen esetekben a törvény rendezi azt, hogy a munkavállaló munkavégzési helye mi lesz, de a felek biztosan egyeztetnek arról, hogy a munkavállalónak az első munkanapján hol kell rendelkezésre állnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkába járás költségtérítése – a munkavégzés helye

Kérdés: Egy munkavállaló állandó lakcíme egy vidéki városban található, a munkavállaló Budapesten dolgozik. Vonattal jár be naponta dolgozni. A munkáltató megteheti-e, hogy csak Budapest határáig fizeti ki a MÁV-bérlet 86%-át, a többi útvonalszakaszra (a végállomásig) nem, mert a munkavállaló amúgy is vesz BKV-bérletet?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontja szerint: napi munkába járás a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás. A munkavégzés helyére nézve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.