Azonnali hatályú felmondás telefonszám megadásának megtagadása miatt

Kérdés: A napokban elkérték az egyik kollégám magántelefonszámát. Ő nem adta meg, ezt követően azonnali hatállyal felmondtak neki. Ezután végigjárták az egész csarnokot, hogy elkérjék a többi munkavállaló magánszámát. Mivel tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy tisztogatás része, szeretném tudni, hogy mit tegyek? (Egyébként nem adtam meg a telefonszámomat.)
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató akár jogszerűen is kérheti (pl. elengedhetetlen lehet a távol lévő munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésének elrendelése kapcsán, a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének ez lehet az egyik csatornája stb.). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Diákmunka pénztárosként

Kérdés: Élelmiszerboltban hány éves kortól lehet pénztárosi munkát vállalni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók a 18. életévük betöltéséig fiatal munkavállalónak minősülnek. Esetükben tiltott az éjszakai munka, a rendkívüli munkavégzés, naponta – több munkaviszonyban is – csak 8 órán át végezhetnek munkát, emelt mértékű munkaközi szünetre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Titkos vásárlás

Kérdés: A kereskedelmi társaságok alkalmazzák az ún. titkos vásárlást (Mystery Shopping) a pénztárosok, eladók munkájának megfigyelésére. A vásárlást követően nem történik azonnali szembesítés a történtekkel. A munkáltató a pénztárnál kamerafelvételt készít (folyamatosan), hangfelvétel nincs. A Mystery Shoppingot (MS) végző személy konkrét kérdéseket tesz fel az eladó-pénztárosnak, aki válaszol (vagy nem) a munkavégzési előírásoknak megfelelően. Hosszabb idő elteltével a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy a nála történt MS eredménye nem volt kielégítő, mert elmulasztott ajánlani valamit, ami a pénztárosok (eladók) részére előírás, vagy nem volt elég udvarias, figyelmes a vásárlóval. A munkáltatók többsége a kifogásolt eredményt szankcionálja: hátrányos jogkövetkezményt jelentő intézkedéssel, vagy a munkaviszony megszüntetésének kilátásba helyezésével, s az is előfordul, hogy nyilvános értékelő táblán jelzik a rossz eredményt produkáló nevét. Arról a munkavállaló nem tud meggyőződni, hogy a terhére rótt hiányosság, mulasztás valóban megtörtént-e, és a hosszabb idő távlatában nem is emlékezhet minden kiszolgálással kapcsolatos momentumra. A hátrányos jogkövetkezmény kiszabása csak a kötelezettség vétkes megszegése esetében történhet, amelyet a munkáltatónak bizonyítania kell. Jogszerű-e a munkáltató eljárása az ilyen típusú "incognito"-tesztek munkavállaló hátrányára történő értékelésével? Elfogadható-e a "titkos próbavásárló" munkavállalóval nem egyeztetett állítása, vagy a kamerafelvétel látványa a munkáltatói intézkedés indokaként? Az ilyen jellegű megfigyelésekhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] Bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz is a munkáltató a munkavállalóval szemben, annak alaposságát, a vétkes kötelezettségszegés körülményeit vita esetén neki kell bizonyítania. Ez irányadó a munkaviszony megszüntetésénél [Mt. 64. § (2) bek.], vagy az Mt. 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Fiatal munkavállaló – mint alkalmi munkás

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalói – az alkalmi munkavállalók is – rendes munkaidőben foglalkoztathatók. A vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzésért járó külön ellenértékre azonban az alkalmi munkások is jogosultak, mivel az erre vonatkozó szabályokat (Mt. 140....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Tanulmányi szerződés – ami a munkavállalótól visszakövetelhető

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondással megszüntettem. Ez azzal jár, hogy a tanulmányi szerződésem alapján egy bizonyos összeget vissza kell fizetnem. A HR-osztály tájékoztatása szerint 38 nap betanulás után van tartozásom. Ami számomra nem világos, hogy pontosan hogyan számították ki ezt az értéket. A tanulmányi szerződésem ugyanis nem határozza meg, milyen képzést is kapok, csak utal egy külön képzési tervre. Ez valóban 38 napi tételt tartalmaz, de ebben a cég magyarországi telephelyének bejárásától a kötelező tűzvédelmi oktatáson keresztül a vállalatirányítási szoftverek megismerésén kívül igen változatos elemek szerepelnek. Nem vitatom, hogy például a külföldi képzésem díjával tartozom. A HR szerint viszont, ha a vezetőm mind a 38 napot betanulásnak minősíti, akkor az a betanulás, és a szerződésem alapján ennek díját kell visszafizetnem. Hogyan dönthetjük el ezt a vitát, hogy ne kelljen a kötelezőnél többet fizetnem? Ha a szerződésem tartalmazza, hogy szerződésszegés esetén a támogatás levonható a béremből, akkor ezt a felmondási időm alatt már vonhatja is a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bek.]. Az Mt. szerint a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani [Mt. 51. § (1) bek.]. Idetartoznak azok a képzések, információk, amelyek nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Képzési munkaidő-kedvezmény méltányosságból

Kérdés: Közigazgatási szervként általunk foglalkoztatott, Mt. hatálya alatt álló munkavállalónk fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezmény méltányosságból történő biztosítása iránti kéréssel fordult hozzánk. Közszolgálati szabályzatunk erre minden dolgozónak lehetőséget biztosít, egyedi méltányolás alapján. Jogosan járunk-e el, ha kedvező vezetői döntés után, méltányosságból megadjuk a munkavállaló számára a fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-kedvezményt. Az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján is mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól, ebben az esetben a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. A Kttv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.