Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen

Kérdés: 1993 óta dolgozom közalkalmazottként, egy általános iskolában vagyok tanár. Oltakozni nem fogok, ezért januártól a mostani állás szerint fizetés nélküli szabadságra küldenek. Védettségi igazolvánnyal rendelkezem, ami 2022. január 16-ig érvényes. Az 599/2021. Korm. rendeletről szóló tájékoztatót és a nyilatkozatot még nem vettem át, mert kértem, hogy postán küldjék ki. A fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok-e másodállást, illetve lehetek-e óraadó egy másik intézménynél? Jogszerű-e, hogy a munkáltató egy már meglévő kinevezést egyoldalúan módosít, és oltáshoz köti a munkakör betöltését? Megteheti-e a munkáltató, hogy végkielégítés nélkül elküld, ha nem oltatom be magam? Ha a veszélyhelyzet januárban lejár, és nem lesz meghosszabbítva, akkor ez a kormányrendelet januárban érvényét veszti? Van-e jogorvoslatra lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 2. § (8) bek.]. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a közalkalmazott jogviszonyból fakadó rendelkezésre állási és munkavégzési kötelessége szünetel, de ugyanúgy terheli többek között az együttműködési kötelezettség, illetve meg kell tartania a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Kötelező felmentés helyett közös megegyezés

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni, ha a közszolgálati tisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. A közszolgálati tisztviselő akkor menthető fel egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Munkáltatói jogutód nélküli megszűnés és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?
Részlet a válaszából: […] ...felmondási idő tekintetében azonban az Mt. eltérően rendelkezik. A munkavállalót ugyanis a munkáltató felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, ha a munkaviszony a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Távollétidíj-számítás – a munkaidő-beosztás hiánya és a pótlékok

Kérdés: Távolléti díj számításával kapcsolatosan milyen esetekre vonatkozik az a törvényi megfogalmazás, hogy "nincs munkaidő-beosztása" a munkavállalónak? Kollektív szerződésben szereplő munkaidő-beosztás megfelelő munkaidő-beosztásnak tekinthető (pl. ha a beosztás hétfőtől csütörtökig 7 óra 15 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 15 perctől 14 óráig tart)? A munkáltató személyében bekövetkező változás során, a 2013. január 1-jé­től átvett munkavállalók távolléti díját hogyan számoljuk: az előző foglalkoztatónál teljesített készenlétet és műszakpótlékot figyelembe kell vennünk a távolléti díj számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva, a törvényben meghatározott bérpótlékokat a távolléti díj megállapításakor figyelembe kell venni [Mt. 151. § (1) bek.]. Olyan eset azonban meglehetősen ritkán fordul elő, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles amunkavállalót a felmondási idő felében felmenteni a munkavégzés alól. Amunkavégzés alól mentesítési időszakot nevezzük felmentési időnek. A felmentésiidő legalább felét – vagyis a felmondási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.