Rendkívüli munkaidő – elszámolás és díjazás munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállaló 3 havi időkeretben dolgozik, az éppen aktuális keret elszámolása a 2021. október 1. – december 31. közötti időszak. A dolgozó 2021. november 27-28-án a beosztásától eltérően – mivel ez a két nap a beosztás szerint pihenőnap lett volna – munkavégzésre lett berendelve, mindkét nap 8 órára. Az így keletkezett 2×8 óra rendkívüli túlóra elszámolását az adott hónapban kell-e megtennünk, vagy a munkaidőkeret végén? Mi lenne a helyes mérték, 50%, 100%, 150% vagy 200%, és ez összegszerűen mit jelent a 2×8 óra esetében, ha az órabér 1548 Ft?
Részlet a válaszából: […] ...Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. A munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés munka­időkeret alkalmazásakor is rendkívüli munkaidőnek minősül. Ha tehát az adott napon a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...amit a munkaszerződésük előír (napi nyolc óra). A kérdésből az is kiderül, a munkáltató nem vitatja, hogy ezekben a többletórákban munkavégzés történik, illetve elismeri, hogy sok esetben a feladatokat nem lehet 8 órában elvégezni. Ki kell emelni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Bérpótlékok – számfejtési és fizetési határidő

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a túlórákat és a pótlékokat mindig a következő hónapban utalja el? Sajnos a korai határidő miatt nincs rá lehetőség, hogy a tárgyhónapban történjen a számfejtése.
Részlet a válaszából: […] ...következően a munkáltatónak a tárgyhavi munkabért teljes egészében ki kell fizetnie a munkavállaló részére – ideértve a rendkívüli munkavégzés ellenértékét és az egyéb bérpótlékokat is -, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig. A határidő bizonyosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...azonban a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg (Mt. 110. §). Ügyeletnek tehát nem a készenlét alatti tényleges munkavégzést nevezzük, hanem a munkáltató által kijelölt helyen történő rendelkezésre állást, ha arra a munkaidőn kívül kerül sor....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Vezető megbízású közalkalmazottak rendkívüli munkájának díjazása

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottaknak. Jelenleg – ismereteim szerint – sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szíves véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 143. §-a szabályozza a rendkívüli munkavégzés ellenértékét, pótlékot és/vagy szabadidőt állapítva meg a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő ledolgozásáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Közalkalmazott rendkívüli munkaidejének ellentételezése

Kérdés: Idősek gondozóházában dolgozó közalkalmazott gondozónők túlórájával kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket. A gondozónők 12 órás, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Ha a munkaidőkeret végén a kötelező óraszámnál többet dolgoztak, túlórát fizetünk: alapbér 100 százalék + 50 százalék túlórapótlék, pihenőnapra: alapbér 100 százalék + 100 százalék túlórapótlék. Ha a közalkalmazottnak a munkaidőkeret végén több pihenőnapja volt, mint a kötelező, akkor milyen százalékkal számolom el a túlórát? Tekinthetjük-e úgy, hogy a túlóra pihenőnapban lett kiadva, és akkor már csak 50 százalék, illetve 100 százalék túlórapótlékot kell fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezéseket a hatályos munkajogi szabályozás nem ismeri. Helyettük az Mt. – a Kjt. tekintetében is irányadó – szabályai rendkívüli munkavégzésről (Mt. 107-109. §), rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó bérpótlékról [Mt. 143. § (2),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...szabadidővel való megváltását hívja a gyakorlat "lecsúsztatásnak". Az Mt. ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rendkívüli munkavégzés miatt járó 50%-os bérpótlék helyett szabadidőben részesüljön, ehhez azonban minden esetben a felek közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Pótlékátalány megállapítása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben bármely törvényi pótlékot (így a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is) magában foglaló, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Rendkívüli munkaidők és díjazásuk

Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?
Részlet a válaszából: […] ...számolni, mert ha a munkáltató nem osztja be a törvény által megkövetelt számú pihenőnapot, akkor valójában pihenőnapra rendel el munkavégzést [Mt. 143. § (4) bek.].A kétféle rendkívüli munkaidő "nem oltja ki egymást", azokat egymástól elkülönítve, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.
1
2
3