Felmentés – a köztisztviselő egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4.), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28.) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. VI. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság? A munkatársunk nem tud munkába állni, ebben az esetben mi minősül utolsó munkában töltött napnak munkakörátadás, járandóságok kifizetése szempontjából [Kttv. 74. § (2) bek.]?
Részlet a válaszából: […] ...munkát – a munkáltató általános szabály szerint a köztisztviselőt a felmentési idő teljes időtartamára fel kell, hogy mentse a munkavégzési kötelezettség alól. A köztisztviselő részére járó szabadságot ugyanis a szabadságolási tervben foglaltak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Felmondás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Cégünk által alkalmazott, és 2016. november 18. napjától rokkantsági ellátásban részesül (rokkantsági foka 50%) egy fizikai állományba tartozó dolgozónk. Munkaszerződésének módosítását kezdeményeztük, mivel nem akarjuk csak heti 20 órában foglalkoztatni a jelenlegi órabére megtartása mellett. Amennyiben nem fogadja el ezen ajánlatunkat, a részünkről történő munkaviszony-felmondás esetén jár-e neki a rendes felmondás szerinti felmentési idő és végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...felmondási időt megállapítani, amelyre – nyilván teljes egészében, hiszen munkát biztosítani nem tud – felmenti a munkavállalót a munkavégzés alól, távolléti díj fizetése mellett. Ami a végkielégítésre való jogosultságot illeti: az Mt. 77. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek.]. Általános munkáltatói kötelezettség, hogy a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit [Mt. 51. § (4) bek.]. Ezzel párhuzamosan rögzíti az Mvt. 50. §-a, hogy a munkavállaló csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Munkaviszony munkavállaló általi megszüntetése egészségi okok miatt

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalóként ("rehabos" vagyok) nehezemre esik a bejárás, szeretném megszüntetni a munkaviszonyomat. A munkáltatóm azt mondta, hogy a 30 napos felmondási időt le kell töltenem. Milyen lehetőségeim vannak? Ha szeretnék itthonról dolgozni, mi a menete ennek?
Részlet a válaszából: […] ...69. § (1) bek.]. Ez alól kivételt csak az jelenthet, ha a munkáltató eltekint a felmondási idő letöltésétől, és mentesíti Önt a munkavégzési kötelezettsége alól. Azonban ezt nem kötelező a munkáltatónak megtennie. A felmondási idő leteltével szűnik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Közfoglalkoztatás gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt

Kérdés: Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...csak a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül akkor, ha a munkavégzés az otthonában történik [Cst. 21/A. § (1) bek.]. Fontos kiemelni azt is, hogy ebben az esetben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] ...alkalmatlansága folytán munkakörében nem foglalkoztatható tovább, megalapozott döntést hozott a munkáltató, amikor felmentette a munkavégzés alól a vizsgálat eredményének kézhezvételét követően. Általános szabály szerint munkabér a munkavégzés idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Munkáltatói kárfelelősség elmaradt jövedelemért

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?
Részlet a válaszából: […] ...elhárítsa, illetveb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Amennyiben a baleset a munkavégzés közben történt, a munkáltató felelőssége minden valószínűség szerint fennáll. A felelősség ilyen esetben kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Mmtv. 7. §-ának (4) bekezdése szerint a rehabilitációs pénzbeli ellátás (tehát nem a rehabilitációs járadék) folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.