Szabadság kiadása – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – úgy kell megtennie, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Hideg munkahely

Kérdés: Mi a teendő, ha a munkahelyünkön az elvártnál alacsonyabb hőmérsékletben kell dolgoznunk? Ez egy autóipari cég, tehát nem hűtőház, és egyes munkaállomásunkon alig van 5 °C-os hőmérséklet!
Részlet a válaszából: […] ...hőmérsékletét a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-a szabályozza. A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Idényjellegű munka esetén alkalmazandó munkaidőkeret

Kérdés: Mezőgazdasági gazdasági társaságunkban hathavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni 2013-ra. Csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, állattenyésztéssel nem. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás 12-15 fő erőgépvezetőt érint, a többi munkavállalót nem. Hogyan állítsuk össze a munkaidőkeretet, hogy megfeleljünk az új Mt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...rugalmasságot biztosít a munkáltatónak, arra azonban mindig ügyelni kell, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel ossza be [új Mt. 97. § (1) bek.]. A kérdésben felvázolt helyzetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117. § (1) bekezdésének j) pontja szerint azidénymunka olyan munkavégzés, amely az előállított áru, vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, azév valamely adott időszakához vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Könyvelői munka – idényjelleg bevallások idején?

Kérdés: A különböző éves adóbevallási határidők közeledtével jelentősen felhalmozódó könyvelési teendőkre figyelemmel minősíthetjük-e könyvelőink munkáját idényjellegűnek, és a kritikus időszakokban alkalmazhatjuk-e rájuk nézve az Mt. rugalmas munkaidő-szervezési szabályait – különös tekintettel a vasárnapi rendes munkavégzés elrendelésére, illetve a pihenőnapok összevont kiadására?
Részlet a válaszából: […] ...nembefolyásolható, objektív körülményekből kell kiindulni. Az Mt. 117. § (1)bekezdés j) pontja szerint az idénymunka olyan munkavégzés, amely az előállítottáru, vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezéskörülményeitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.