11 talált cikk a juttatás , őrzés , munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.

Kérdés:

Visszautasíthat-e a munkavállaló bármilyen munkáltatói juttatást (munkabér, béren kívüli juttatás, céges autó)? Van-e különbség aközött, ha a munkáltató a céges autó használatára kötelezi a munkavállalót, illetve ha a céges autót pusztán mint lehetőséget kínálja fel a munkáltatónak? Jól gondoljuk, hogy szem előtt kell tartani, hogy
– a munkabérről egyoldalúan nem mondhat le a munkavállaló, tehát azt kell figyelembe venni, hogy az adott juttatás munkabérnek minősül-e, illetve
– az adott juttatás a munkavégzéshez szükséges feltételnek minősül-e, amelyet általános szabály szerint a munkáltatónak kell biztosítania?

Kérdés:

Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?

Kérdés:

Közalkalmazott lemondása esetén hogyan kell a kihordásos munkaruhát megtéríttetni a lemondással élő dolgozóval, házipénztári befizetésként vagy a dolgozó béréből levonva a visszafizetendő összeget? Mi lesz a befizetés alapbizonylata?

Kérdés: Cégünk egy Magyarországon bejegyzett székhellyel, telephellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság. A rendszergazdánk Svédországban él, onnan dolgozik. A szerverek, laptopok és azokon a szoftverek Magyarországon vannak. Mi számít a munkavégzés helyének? Ott, ahol fizikálisan a munkavállaló van, vagy ahol a feladatot ellátja? Ő nem programozó, aki saját otthonában saját gépén fejleszt, és az eredményt továbbküldi, hanem egy rendszergazda. A Magyarországon lévő gépekbe lép be, távolról itt frissít programokat. A munkabérét euróban szeretnék meghatározni. Ebben az esetben lehetséges? Ez külföldi munkavégzés? Svédországban is dolgozik, ott biztosított. Se személyi jövedelemadót, se járulékot nem vonunk tőle. Ha lehetséges az eurós kifizetés, az milyen árfolyamon számítódik? Az Szja-tv. rendelkezik az átváltási árfolyamról, de mivel nem vonunk személyi jövedelemadót tőle, így nem tudjuk, melyik jogszabály az irányadó. Hogyan számfejtünk, ha nem ad le illetőségi igazolást a kinti biztosítottságáról?

Kérdés: Az 582/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint "ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe az országos, regionális és elővárosi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást (továbbiakban: utazási kedvezmény) a) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozó, a 478/2020. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzettel összefüggő, illetve a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat ellátó személy". A szociális intézményeknél mely dolgozókat illet meg ez a kedvezmény? Minden dolgozónak ki lehet-e adni az ingyenes utazáshoz az igazolást? A korlátozások feloldása után több dolgozó kéri az igazolást, hogy az ország különböző területére rokon- és családlátogatás, illetve üdülés céljára igénybe vehesse.

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?

Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?

Kérdés: Árufeltöltőként alapbérem havi nettó 100 000 forint. A munkáltató úgy döntött, hogy csak 80 000 forintot fizet ki készpénzben, a fennmaradó összeget utalvány formájában nyújtja, amit a munkahelyemen vásárolhatok le. Jogszerű-e a munkáltató döntése?