Távolléti díj mértéke munkaidő- beosztás hiányában

Kérdés: A távolléti díjat, ha a munkavállalónak a távollét tartamára nem volt beosztása, 2013-tól az új Mt 151. §-a szerint kell számítani. Milyen esetek lehetnek ezek, mert akinek műszakpótléka, készenléte stb. van, azon munkavállalónak biztosan van munkaidő-beosztása is? Mikor nincs beosztása a dolgozónak? Például az általános (5/2) munkarend esetén? Vagy a végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díjat kell így számítani? A kollektív szerződés alapján lehet-e a 2013-tól a távolléti díj számításánál továbbra is növelő szorzókat alkalmazni munkaidő-beosztás esetén? Mi háromféle műszakpótlékot használunk, és a szabadság, de főként a betegszabadság díjazásának számítása a 147. § alapján nagyon bonyolult.
Részlet a válaszából: […] ...fogalma valamilyen okból nem értelmezhető; pl. a végkielégítésnél vagy a kártérítési felelősség megállapításánál, ha a munkavégzés alól végleg felmentették. Minden olyan esetben, amikor rendelkezésre állás megkövetelhető a munkavállalótól –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Szabadságra járó távolléti díj megállapítása

Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti ún. kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár [Mt. 151/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...ha nem tartott ilyen sokáig a munkaviszonya) kifizetett munkabéridőarányosan számított átlaga jár. Munkabéren valamennyi, a munkavégzésellenértékéül kifizetett díjazást érteni kell (pl. a bérpótlékokat, vagy a jutalmat,prémiumot is).Különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Étkezési jegy – beleszámít az átlagkeresetbe?

Kérdés: A munkavállalóknak jutatott étkezési hozzájárulás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát az Mt. nem tartalmazza, de a bíróságigyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás a munkában nem töltött idő alatt amunkavégzés esetén valószínűleg elérhető kereset megközelítő megállapításáraszolgál" (EBH 2004. 1054. II.). Az Mt. 152. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve. Ilyennek azokat anaptári negyedéveket kell tekinteni, amikor a munkavállaló a munkavégzésalapján a munkaviszonyban utoljára munkabérben részesült. Az általánosszabályoktól eltérően, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik – vagyis azérintett nem dolgozott, illetve nem volt olyan idő sem, amelyre munkavégzéshiányában kellett volna munkabért fizetni -, az irányadó időszakmeghatározásánál nem vehető figyelembe.A GYES, GYED ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés esetén valószínűleg elérhetőkereset megközelítő megállapítására szolgál" (EBH 2004. 1054. II.). Az Mt. 152.§...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 93. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alólifelmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az Mt. 152. §szerint, ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
1
2
3