Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
Részlet a válaszából: […] ...fejlődését károsan nem befolyásolja, nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, továbbá mások (a munkavégzés hatókörében tartózkodók) egészségét, testi épségét sem veszélyezteti. A 33/1998. NM rendelet 4. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Szociális gondozói díj

Kérdés: Belső egyházi jogi személynél munkaviszony keretében részidőben foglalkoztatott munkavállalókkal köthető-e olyan megállapodás, melyben szociális gondozási tevékenységért az Szja-tv. 3. §-ának 65. pontja alapján szociális gondozási díjat fizet ki ugyanazon munkáltató, mely kifizetés adóterhet nem viselő járandóságnak minősül? Munkaviszony keretében és a különmegállapodásban végzett tevékenység nem megegyező: fejlesztőpedagógus és portás munkavállalókra vonatkozik a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján kifizetett díjazás tartozhat, hiszen a munkaviszonyt maga az Szja-tv. veszi ki e körből, közérdekű önkéntes munkavégzés esetén pedig nincs ellenérték. Pusztán az a körülmény, hogy a felek között már fennáll egy részmunkaidős munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] ...más munkáltatónál foglalkoztatni. A más munkáltatónál történő foglalkoztatás a korábbi munkajogi kódexben kirendelésként nevezett munkavégzés, amit kísérhet más munkakör ellátása is. Erre összességében naptári évenként csak 44 munkanapon vagy 352 órán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Nevelőszülő éjszakai foglalkoztatása

Kérdés: Egyik munkavállalónk nevelőszülő is egyben; ebben az esetben is igaz, hogy nem osztható be a részére éjszakára munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Éjszakai munka nem rendelhető el– a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint– a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig [Mt. 113. § (1) bek. a)-b) pont, (3) bek.].Az Mt. szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka idősek otthonában

Kérdés: Napi 24 órás felügyeletet igénylő idősek ápoló-gondozó otthonában, folyamatos 12 órás műszakrendben ápolási, gondozási tevékenységet végző munkavállalót csak a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg a 100% bérpótlék, vagy mindegyik munkaszüneti napon? Illetve vasárnapi munkavégzés esetén jár-e vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. Ugyancsak a munkaszüneti napi pótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén [Mt. 140. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Tizenkét órás műszakban dolgozó szabadsága

Kérdés: A 12 órás műszakrendben dolgozó teljes munkaidős szociális gondozó szabadságát hogyan kell kiadni, elszámolni és nyilvántartani az Mt. augusztus 1-jétől hatályos 124. §-a szerint? Véleményem szerint ez nem minősül általános munkarendnek, sem egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (bár az egyenlőtlen munkaidő-beosztás definíciója szerintem hiányzik).
Részlet a válaszából: […] ...évben a továbbiakban is kiadható úgy, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ebben az esetben viszont a szabadságot – a munkavégzés alóli mentesülés tartamával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy rendkívüli munkaidő elrendelése esetén ez lehetséges). Nem jogosult a munkavállaló munkaközi szünetre, ha a napi hat óra munkavégzést a két, egymástól független munkaviszonyában teljesítendő munkaidő összeadásával éri el.Megjegyezzük, hogy az Mt. már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.