Munkaidő tartamának kerekítése

Kérdés:

Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?

Részlet a válaszából: […] ...eltérve, azaz lefelé kerekítve fizessen bért. Nincs mód tehát a munkavállalót hátrányosan érintő kerekítés alkalmazására, a munkavégzés pontos időtartamát kell rögzíteni és azt elszámolni. Ilyen módon az egy órát el nem érő, percekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Pedagógus szakmai gyakorlata – amikor a távollét is számít

Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenségből a betegszabadság kimerítése után a táppénzfolyósítás ideje, mivel ezek alatt sem munkavégzés, sem bérfizetés nem történik. Ezek külön jogcímnek számítanak akkor is, ha egyik folyamatosan követi a másikat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Napidíj külföldi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló külföldön kórházba kerül a saját hibájából, jár-e neki a külföldi napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló keresőképtelensége bérfizetési kötelezettséggel nem járó olyan időtartam, amikor mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ettől csak a betegszabadság intézménye tér el, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Nem lehet szó munkanapról, ha a munkavállaló más okból mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, például keresőképtelensége miatt. Ha tehát az előre kiadott (kivett) szabadság napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszából: […] ...8. § h) pont]. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a munkáltató ne adjon cafeteriajuttatást olyan időszakokra, amikor tényleges munkavégzés nincs, mivel a szabályozás során a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...e speciális munkaviszonyban a munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét [Mt. 193. § (1) bek.]. A feladatok esedékességéhez igazodó feladatteljesítésből levonható az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
Részlet a válaszából: […] ...Alap (Alap) általános szabályszerint akkor vehető igénybe, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeta szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkalszemben fennálló bértartozásait a felszámolás kezdő időpontját követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Felszámolási eljárás – a munkáltató bértartozásának megelőlegezése

Kérdés: Nyugat-magyarországi takarítóvállalat ellen felszámolási eljárás indult, a munkavállalók egy része Ausztriában végezte a munkáját. Jelentheti ez azt, hogy az Ausztriában dolgozó munkavállalókat megillető munkabértartozás kiegyenlítése iránt nem lehet támogatási kérelemmel fordulni a Bérgarancia Alaphoz? Melyik az a legkorábbi időpont, amikor a támogatás iránti kérelem benyújtható?
Részlet a válaszából: […] ...Ba. 2. § (1) bekezdése alapján a felszámoló a felszámolásalatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországimunkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozásmegtérítésére a felszámolás kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.