Munkáltatói jogkört gyakorló munkavállalók és az üzemi tanács

Kérdés:

Cégünknél májusban került sor üzemi tanács választására. Az üzemi tanács elnöke egy teljes állománygyűlést hívott össze, hogy a munkavállalókkal megvitassanak egy sor előre megküldött témát. Ugyanakkor a meghívóban szerepelt, hogy a gyűlésen nem vehetnek részt azok a kollégák, akik munkáltatói jogkört gyakorolnak. Jeleztük az üzemi tanács felé, hogy ezzel nem értünk egyet, végül mégis minden vezetőt eltanácsoltak a megbeszélésről, még a műszakvezetőket is. Szerintünk ez nem volt helyes, egyrészt mert a műszakvezető nem minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, másrészt mert ez indokolatlan megkülönböztetés a munkavállalók között. Ebben kérjük állásfoglalásukat.

Részlet a válaszából: […] ...mindennapi megszervezéséhez szükséges jogokra korlátozódik (pl. munkaidő-beosztások készítése, munkautasítások adása, rendkívüli munkavégzés elrendelése). A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Pedagógus munkaideje a nyári szünet alatt – tanítás nélküli munkanapok

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiadni, de szabadságuk nem "fedi le" a tanítási szünet teljes időtartamát. Vagyis a nyári szünet alatt is lehet a pedagógusnak munkavégzési kötelezettsége, ezek az ún. tanítás nélküli munkanapok. A munkaidő mértéke az Mt. szerint általában napi 8, heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása

Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az érintett tisztségviselő de facto függetlenített, miután munkaidő-kedvezménye alapján teljes munkaidejére mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Szakszervezeti tisztség – tényleges munkavégzés nélkül

Kérdés: Műszakvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát szeretnénk felmondani, mivel létszámcsökkentés következtében túl sokan maradtak a munkakörben, és nem tudunk mindenkire műszakot bízni. A műszakvezetőnk azonban védett szakszervezeti tisztviselő, és a szakszervezet nem járul hozzá a megszüntetéshez, arra hivatkozással, hogy a tisztviselőjük megkapta az összes tag után járó munkaidő-kedvezményt, így végeredményben nem lesz munkaszervezési problémánk; és egyébként is szükséges a tisztviselő tevékenysége a szakszervezet működéséhez. Nem szeretnénk egy munkavállalót csak azért fizetni, hogy szakszervezeti tisztséget tölthessen be. Mit tudunk tenni?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a védelemre megjelölt választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (védett tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 273. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Munkaidőkeret: az egyenleg "lenullázása"

Kérdés: Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?
Részlet a válaszából: […] ...rövidebb nem lehet [Mt. 99. § (1) bek.]. Ha tehát a munkáltató egy adott napra beosztja a munkavállalót, akkor legalább négy óra munkavégzést kell elrendelnie. Nincs azonban akadálya, hogy az adott napra egyáltalán ne – vagyis 0 órát – osszon be a munkáltató....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Gépjárművezetőket megillető bérpótlékok

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 73. számában megválaszolt, 1404. számú kérdésben a gépkocsivezetők műszakpótlékra való jogosultságát vizsgálták. E szerint a gépkocsivezetőt ebből a szempontból ugyanazon szabályok szerint illeti meg a műszakpótlék, mint a többi munkavállalót. A kérdésem arra irányulna, hogy a Kkt. 18. §-ában foglalt eltérő rendelkezések nem befolyásolják-e eltérően ezt a szabályt? A Kkt. csak az éjszakai pótlék 15%-át és a rendelkezésre állás 40%-át említi, műszakpótlékról nem tesz említést. Hogyan kell helyesen együtt alkalmazni az Mt.-t és a Kkt.-t ebben a tekintetben?
Részlet a válaszából: […] ...időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg. Éjszakai időszaknak minősül a Kkt. alkalmazásában – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – a 00.00 és 04.00 óra közötti időszak [Kkt. 18/G....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató felkínálta részére a védőoltást. Így a madarakkal kapcsolatos feladatok ellátása elsősorban munkakörbe nem tartozó munkavégzésként merülhet fel.Az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Elháríthatatlan ok miatti mentesülés

Kérdés: Egyik munkavállalónk telefonált, hogy nem tud munkába jönni földomlás miatt, ami elzárta a falujába vezető egyetlen utat. Ezt elháríthatatlan külső oknak gondoljuk. Jól látjuk, hogy az új Mt. alapján erre már nem kell díjazást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Az új Mt. alapján erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Idényjellegű munka esetén alkalmazandó munkaidőkeret

Kérdés: Mezőgazdasági gazdasági társaságunkban hathavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni 2013-ra. Csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, állattenyésztéssel nem. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás 12-15 fő erőgépvezetőt érint, a többi munkavállalót nem. Hogyan állítsuk össze a munkaidőkeretet, hogy megfeleljünk az új Mt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...rugalmasságot biztosít a munkáltatónak, arra azonban mindig ügyelni kell, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel ossza be [új Mt. 97. § (1) bek.]. A kérdésben felvázolt helyzetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Műszakpótlékra jogosultság gépkocsivezetők esetében

Kérdés: Szállítmányozással foglalkozó cég vagyunk. A gépkocsivezetők 2 havi munkaidőkeretben dolgoznak. A szokásos napi munkaidő 7-15 óráig tart, előfordul azonban, hogy a sofőr délután indul fuvarba, és este 8 órára ér csak vissza. Olyan is előfordul, hogy reggel 6 órára kell odaérnie a megrendelőhöz, ezért hajnali 4 órakor kell elindulnia. Kell-e pótlékot fizetnünk, és milyen mértékűt ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti napi munka­időkezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közöttiidőtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék(műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
1
2