Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...jár végkielégítés [Kjt. 30. § (4) bek.]. 2007. január 1-je óta a végkielégítést az is kizárja, ha a felmentett közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...mellett kötelezhetők más helységben végzendő munkára. Ez a védettség az új szabályok alapján csak a más helységben való munkavégzésnek akadálya, de egyébként a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás más eseteinek nem. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Vezetői megbízás munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Közterület-felügyelet mint önálló költségvetési szerv jogutódlással megszűnik. Jogutódja a polgármesteri hivatal. Kérdésünk, hogy az intézményvezető esetében (köztisztviselő) vissza kell-e vonni a vezetői megbízást, vagy a vezetői megbízás az intézmény megszűnésével megszűnik? Van-e munkakör-felajánlási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...idő kezdete a vezetői megbízásvisszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően aköztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, a mentesítésidejére átlagkeresetre jogosult [Ktv. 31. § (9) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Magáncélú autóhasználattal okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségétgondatlan megszegéséről akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló munkáját nem amunkáltató utasításainak, illetve a munkavégzésre vonatkozó szakmai,jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi, tévedésből vagy figyelmetlenségből,s ezzel okoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kárfelelősség távmunkát végző munkavállaló esetén

Kérdés: Egy munkavállalónkat távmunka keretében foglalkoztatjuk, és úgy állapodtunk meg, hogy a vezetőjétől kizárólag a feladatokat kapja meg, de szakmai szempontból önállóan dolgozik, és csak a határidőket kell tartania. Sajnos ez egy esetben nem sikerült, amivel jelentős összegű kára keletkezett a cégnek, mivel kötbért kellett fizetnünk. Igaz az, hogy ilyenkor a munkavállalónak meg kell térítenie a kár összegét?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkáltató és a munkavállaló írásbanmegállapodhatnak, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végzőmunkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Ekkor amunkáltató a munkavégzési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.