18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Hallgatók – bérlet és szabadságmegváltás
Kérdés: Duális hallgatóknak milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet? Duális hallgató jogviszonya esetén melyek a szabadságmegváltás feltételei?
2. cikk / 18 Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben
Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
3. cikk / 18 Távozó munkavállaló helyettesítése
Kérdés: A kolléganőm felmondott, és nekem kell elvégezni az ő feladatát is. Az új számítógépes rendszert és a munkáját is meg kell tanulnom mindössze egy hónap alatt. Harmincnégy éve dolgozom ennél a cégnél. Mit tehetek? Úgy érzem, nem tudom így tovább végezni a munkámat.
4. cikk / 18 Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés
Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
5. cikk / 18 Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők
Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
6. cikk / 18 Munkáltató készfizető kezessége letiltó végzés teljesítéséért
Kérdés: Letiltó végzés ellenére a munkáltató úgy döntött, nem vonja tovább a munkavállaló béréből a tartásdíjat, mondván, megegyezett a munkavállalóval, hogy 2017 januárjától a munkavállaló fizet a végrehajtást kérőnek postai úton. Ezzel a munkaadó megszegte a letiltással kapcsolatos kötelezettségét. Mit tehetek, hogy továbbra is a bírósági végzés szerint történjen a levonás?
7. cikk / 18 Munkavállaló képzésre kötelezése
Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?
8. cikk / 18 Tandíjlevonás munkabérből és tanulmányiszerződés-módosítás
Kérdés: Egy munkavállalónk tanulmányait – tanulmányi szerződés alapján – a tandíj 75%-ának kifizetésével támogatjuk. A főiskola a tandíj 100%-át számlázza ki felénk, mi pedig 25%-ot visszavonunk a munkavállaló béréből. Amennyiben ez a visszavonás nem történt meg, ezt visszamenőleg megtehetjük, illetve ha igen, milyen határidőn belül? Egy másik munkavállaló nem fejezi be a szerződésben meghatározott idő (hét félév) alatt a tanulmányait, hanem további két félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre az újabb egyéves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell-e módosítani a tanulmányi szerződést?
9. cikk / 18 Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával
Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)-(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
10. cikk / 18 Pénzbírság a munkavállalónak
Kérdés: Egy munkaügyi előadáson értesültem róla, hogy az új Mt. szerint a munkavállalót már közvetlen pénzbírsággal sújthatja a munkáltató (pl. utasítás megtagadásáért, dohányzásért, munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartásáért), de a büntetési tételeket és az eljárás rendjét kollektív szerződésben kell rögzíteni. A kérdésem, hogy a fent felsoroltak vétkes kötelezettségszegésnek minősülnek, és ez alapján büntethető a munkavállaló? Ha nincs a munkáltatónál kollektív szerződés érvényben, munkaszerződésben is rögzíteni lehet a jogkövetkezményeket? Hogy állapítható meg a kötelezettségszegés súlyával arányos pénzbüntetés összege? Ezt megelőzően kell-e írásban figyelmeztetni a dolgozót, vagy szabálysértés esetén már első alkalommal megállapítható a pénzbüntetés? Levonható hónap végén közvetlenül a munkabérből?