41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése
Kérdés:
A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?
2. cikk / 41 Szakképzési munkaszerződés és szabadság az érettségi szünetre
Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatunk 11. évfolyamos (nem végzős) gépgyártás-technológusnak tanuló diákokat. 2023. május 8. és 12. között az iskola szünetet adott a diákoknak. A cégnél csütörtök és péntek a diákok gyakorlati napja, hétfő, kedd és szerda az iskolai oktatási napok. Az érettségi szünet ideje alatt az egész hétre szabadságot kell kiírnia a cégnek, vagy csak a csütörtöki és pénteki napokra?
3. cikk / 41 Vasárnapra eső pihenőnap és a tanulmányi távollét
Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?
4. cikk / 41 Munkáltatói elállás a munkaszerződéstől
Kérdés: Három hónapja kötöttünk munkaszerződést a munkavállalónkkal azzal, hogy a jövő héten kell csak munkába állnia. A héten azzal keresett meg bennünket, hogy családi okok miatt szeretne az eredetileg kijelölt időponttól eltérően nem hétfőn, hanem ugyanazon a héten csütörtökön kezdeni. Ezt nem akarjuk engedélyezni, mert megítélésünk szerint számára is egyértelmű volt, hogy mire vállalt kötelezettséget a munkaszerződés aláírásával. Elállhatunk-e a munkaszerződéstől?
5. cikk / 41 Munkavállalók szállítása munkaidő előtt
Kérdés: Társaságunk gépkocsit biztosít a munkavállalók részére a munkába járáshoz. A munkavállalók közül kijelölünk egyet, aki vezeti a gépkocsit, elmegy a munkavállalókért, és elviszi a munkahelyre. Ezen munkavállalónak nem a gépkocsivezetés a munkaköre. Amikor beérkeznek a munkahelyre, akkor mindenki elkezdi a munkaszerződés szerinti munkakörét. Azon munkavállalónak, aki a munkahelyre viszi a többi munkavállalót, azon időszaka, amíg vezeti a gépkocsit a lakóhely és a munkavégzés helye között, munkaidőnek minősül-e?
6. cikk / 41 Szabadságelszámolás szakképzési munkaszerződés esetén
Kérdés: Szakképzési munkaszerződést kötöttünk egy tanulóval. A szabadságok kiadása kapcsán kérem szíves tájékoztatásukat. 18 éves korig 45 nap szabadság jár a tanulónak naptári évenként. Ha szeptember 1-jén indult a szakképzési munkaszerződés, akkor időarányosan erre az évre 15 munkanap szabadság jár neki, 2022-ben pedig 45 nap. Hetente kétszer jár hozzánk szakmai gyakorlatra a tanuló. A szabadságot csak a szakmai gyakorlatos napokra kell számolnunk? Ebben az évben 18 hét van szeptember 1. óta, tehát 36 napot jön hozzánk a tanuló szakmai gyakorlatra. Ebből kell kiadni a 15 nap szabadságot? Feltételezem, hogy az őszi és a téli szünetben is szabadság jár.
7. cikk / 41 Munkaviszony azonnali hatályú felmondásának következményei
Kérdés: Egy kolléga 2020. február 1-jén kezdett nálunk dolgozni, munkaszerződését határozott időre kötöttük, 2021. március 31. volt a szerződés vége. 2020. október 12-én beadta az azonnali hatályú felmondását, részletes indoklással a nem megfelelő munkakörülmények miatt. 2020. október 19-én társaságunk kiértesítette, hogy nem fogadja el az azonnali hatályú felmondást, mivel a felsorolt indokokat nem tartjuk elfogadhatónak, megalapozottnak. Felszólítottuk, hogy vegye fel a munkát. 2020. október 26-án a kolléga személyesen megjelent a központi irodában a kilépőpapírjainak átvételére, és tagadta, hogy megkapta volna társaságunk értesítését, így személyesen is átvetettük vele válaszlevelünket, és jeleztük, hogy vegye fel a munkát. Ő ezt megtagadta, munkavégzésre nem jelent meg. Tekinthető-e a dolgozó részéről történő jogellenes felmondásnak, hogy a felszólítás ellenére nem veszi fel a munkát? Meddig kell várni, hogy megjelenjen a munkahelyén? Kell-e ismételt felszólítást tennünk, hogy vegye fel a munkát, illetve felszólítani, hogy igazolja 2020. október 12-étől kezdve a hiányzása okát? Miként tudjuk elszámolni a 2020. október 12. óta eltelt időszakot, különösen a 12-én beadott azonnali hatályú felmondása és az értesítés kézhezvétele közötti időszak tekintetében?
8. cikk / 41 Elhelyezkedés korlátozása – megegyezés után, munkaviszony megszűnése előtt
Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.
9. cikk / 41 Konkurencia a munkahely falai között
Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését – ahelyett, hogy továbbította volna – elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?
10. cikk / 41 Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása
Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
