130 cikk rendezése:
21. cikk / 130 Munkavállalói költségtérítés saját autó használatára
Kérdés: Az intézményünknek több telephelye van. Az intézménnyel munkaviszonyban álló takarítónő a telephelyek közötti közlekedésre a saját gépjárművét használja. Mivel a telephelyek egy közigazgatási területen belül helyezkednek el, ezért a kiküldetés sajnos nem jöhet számításba. Milyen formában van lehetőségünk a munkavállalónak megtéríteni a felmerülő költségeit? Valamint ez a költségtérítés adómentes költségtérítésnek minősül-e?
22. cikk / 130 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Város-falu-város vonalon buszjegy, illetve vonaljegy elszámolható-e, amennyiben a dolgozó csak azon az útvonalon tudja megközelíteni a munkahelyét, és a faluból céges autóval tovább tudják szállítani a másik városba, a munkavégzés helyére, mely a város közigazgatási határán kívül helyezkedik el? Innen a dolgozó céges autóval utazik tovább. Jól gondoljuk, hogy a 9 Ft/km költségtérítés már nem jár neki, hiszen az utazást a munkáltató saját költségén biztosítja? Ha nem céges autóval szállítanák tovább a munkahelyére, járna a költségtérítés neki, vagy csak a buszjegy árának megtérítését kérheti ilyen esetben is?
23. cikk / 130 Targoncás a rakomány alatt – az alvállalkozó munkáltatói felelőssége
Kérdés: Cégünk egy építkezésen látott el alvállalkozóként kivitelezői feladatokat. A fővállalkozóval kötött megállapodás alapján a munkához szükséges állványzatot ő biztosította, és a többi vállalkozással összefüggésben neki kellett biztosítani a munkavédelmi szabályok megtartása érdekében a tevékenységek összehangolását is, viszont az állványzatot egy másik munkáltató kotrógépe felborította, aminek következtében több munkavállalónk is megsérült. Mivel a fővállalkozó volt a felelős a munkavédelemért, perelhetnek minket a munkavállalók a sérülések miatt?
24. cikk / 130 Munkavégzés megtagadása a munkaszerződés szerinti telephelyen
Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésében szerepel egy olyan rendelkezés, amely szerint a munkavállalók munkahelye nem egyetlen, hanem több konkrétan meghatározott telephely. Mivel cégünk átszervezést hajt végre, melynek keretei között az egyik telephelyet bezárni kényszerülünk, a munkaszerződések e rendelkezése alapján az ott dolgozó munkavállalókat arra utasítjuk, hogy egy másik (a szerződésükben is rögzített) telephelyen vegyék fel a munkát. Már most látható, hogy lesz olyan munkavállaló, aki nem lesz hajlandó erre. Ebben az esetben felmondhatunk-e neki?
25. cikk / 130 Munkavégzés Itáliában és itthon
Kérdés: Magyarországi munkahely és magyar munkaszerződés esetén végezhető-e munka Olaszországból? Nem kiküldetésről van szó: a munkavállaló fél évet Olaszországból dolgozna, fél évet Magyarországról. Magyarországon van a biztosítási jogviszonya.
26. cikk / 130 Home office a munkaszerződésben
Kérdés: Megállapodhat-e a munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló, hogy a munkavégzés helye nemcsak a munkáltató telephelye, hanem a munkavállaló lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye is lehet (így lehetővé téve a home office jövőbeni elrendelését)?
27. cikk / 130 Kiküldött munkavállalók – a munkaügyi dokumentumok megőrzése
Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok – és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok – kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
28. cikk / 130 Baleset home office-ban – a minősítés kérdései
Kérdés: Amennyiben a munkavállalót otthoni munkavégzése (home office) során olyan helyen éri baleset, amelyet a munkavégzés helyszíneként nem jelentett be, így annak megfelelőségét a munkáltató nem vizsgálta (pl.: konyhában megégeti magát, fürdőszobában elcsúszik), a munkáltató mentesül-e a kártérítési felelőssége alól (pl. mert a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozza), illetve ettől függetlenül üzemi balesetnek minősülhet-e az ilyen baleset?
29. cikk / 130 Utazás a munkavégzés helyére – idő- és költségelszámolás
Kérdés: Cégünk telephelye Pest megyében, székhelye a fővárosban van. Néhány fővárosi munkatársunknál előfordul, hogy gépbeállítások, ellenőrzések stb. céljából a vidéki telephelyünkön is meg kell jelenniük. Ez sokszor nem tervezhető előre, a munkanapon belül utaznak le, majd jönnek vissza. Munkaidőnek minősül-e az utazás ideje? Kötelező-e a munkavállalók részére költségtérítést fizetni, ha a saját autójukkal mennek?
30. cikk / 130 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás az otthoni munkavégzés helyett
Kérdés: Irodai alkalmazott munkavállalónk számára a járványügyi helyzetre tekintettel otthoni munkavégzést engedélyeztünk (home office), de felmerült, hogy néhány hétig most szükség lenne a munkájára az irodánkban, vagyis az eredeti munkavégzési helyén. Ez a munkakörétől eltérő, könnyű fizikai munka lenne, a munkavállaló nem lenne kitéve különös veszélynek, ügyfelekkel nem érintkezne. Megtehetjük-e, hogy erre kötelezzük őt?