27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Vérplazma adására járó munkaidő-kedvezmény
Kérdés:
A közfoglalkoztatott rendszeresen vérplazmát ad munkaidőben a munkahelyétől 40 km távolságra lévő vérplazmacentrumban. A plazmaadásról igazolást csatol be. Ez az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének d) pontban meghatározott véradásnak minősül-e, illetve munkabér jár-e erre az időszakra, valamint a teljes munkanap igazolható-e ebben az esetben, vagy csak a minimális 4 óra időtartam?
2. cikk / 27 Szakszervezeti tisztviselő munkaidő-kedvezménye
Kérdés: A munkavállaló szakszervezeti tisztségviselő. A munkáltató a munkaidő-beosztását egy hónapra előre közli. A szakszervezet rendezvényt tart, melyre a tisztségviselőt is meghívja, egyúttal jelzi a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése szerint, legalább öt nappal korábban, de rendszerint 10-15 nappal előbb. Ugyanakkor a tisztségviselő munkaidő-beosztása a jelzett napra pihenőnap. Ilyen helyzet az egyenlőtlen munkaidő-beosztással dolgozó munkavállalóknál (tisztségviselőknél) gyakran felmerül, mert a pihenőnapokat is egyenlőtlenül osztja be a munkáltató. A munkáltató köteles-e a munkaidő-beosztását munkanappá változtatni, vagy a pihenőnapon munkát nem végző tisztségviselő részére távolléti díjat elszámolni?
3. cikk / 27 Üzemi tanács tagjainak munkaidő-kedvezménye
Kérdés: Cégünknek több telephelye van. Központi üzemi tanács alakult nálunk, akiknek a tagjaival rendszeresen konzultálunk. A központi üzemi tanács tagjai különböző munkaidő-beosztásokban dolgoznak, így sűrűn előfordul, hogy az egyiküknek a pihenőnapjára esik a konzultáció. Ebben az esetben a konzultáció időtartamát miként kell elszámolni? A munkaidő-kedvezmény szabályait kell ezekre az esetekre alkalmazni?
4. cikk / 27 Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja
Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
5. cikk / 27 Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege
Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
6. cikk / 27 Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Kérdés: Általában az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra javasolják a munkaidőkeretet, esetleg az elszámolási időszakot. A törvényben úgy szerepel, hogy ezt maximum csak négy hónapra lehet alkalmazni, némely kivétellel hat, esetleg kollektív szerződéssel 12 hónapra. Nem világos számomra, hogy ha ez csak négy hónapra alkalmazható, akkor mit tegyen az év további részében vagy akár több éven keresztül egy éttermet üzemeltető cég? Összességében az alkalmazottak nem érik el a 176 órát, de még a 168-at sem a ledolgozott órák tekintetében, viszont napi szinten több mint 8 órát dolgoznak, esetlegesen 2-3 napig, majd megint 2-3 napig egyáltalán nem dolgoznak, a beosztástól függően. Esetleg valamit félreértettem, és a négy hónap mindig újra megújítható, vagyis akár egy éven belül az egész évben megengedett a munkaidőkeretes foglalkoztatás?
7. cikk / 27 Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban biztosítja. Mit tehet a munkáltató, ha a szakszervezet rendszeresen rendkívüli okokra hivatkozik az alábbi standard mondattal: "A szakszervezetünk működése érdekében előre nem látható halaszthatatlan tevékenységet kell folytatnom." A munkavállaló mindig ugyanolyan típusú beosztásból kéreti ki magát, ezzel a munkáltató munkaszervezésében komoly gondot okoz. Részletes indoklást kérhet-e a munkáltató? Megakadályozhatja-e a munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, ha rendeltetésellenes joggyakorlást vélelmez? Vagy egyébként milyen jogi eszközökkel léphet fel a munkáltató a szakszervezet intézkedése ellen?
8. cikk / 27 Önkormányzati képviselő munkaidő-kedvezménye
Kérdés: Egy munkavállalónk a faluban, ahol lakik, önkormányzati képviselő. Tegnap jelezte, hogy a képviselő-testület ülést tart, amelyen neki részt kell vennie. Hogyan kell elszámolni a távollétét ebben az esetben, és jár-e neki rá valamilyen díjazás?
9. cikk / 27 Elháríthatatlan ok miatti mentesülés
Kérdés: Egyik munkavállalónk telefonált, hogy nem tud munkába jönni földomlás miatt, ami elzárta a falujába vezető egyetlen utat. Ezt elháríthatatlan külső oknak gondoljuk. Jól látjuk, hogy az új Mt. alapján erre már nem kell díjazást fizetni?
10. cikk / 27 Központi üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye
Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?
