Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] ...hasonló 1995 óta minden évben szerepel az aktuális rendeletben:"E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,c) alapbéren a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Ügyvezető jogviszonyának bejelentése

Kérdés: Ügyfeleimnek, akik kivétel nélkül mikrovállalkozások, évek óta azt tanácsolom, hogy a tulajdonos, aki a társaságnál személyesen közreműködik és egyben az ügyvezető is, legalább a szakképzett minimálbér után fizessen járulékot. A 12T1041-es nyomtatványon például (FEOR 1411) Számviteli és pénzügyi szervezet vezetője, illetve 1451-es, tagi jogviszony kóddal kerültek bejelentésre. Tudni szeretném, hogy jó gyakorlatot követünk-e? Ebben a formában elláthatja az ügyvezetői feladatot és végezheti a jövedelemszerző tevékenységet, vagy külön két jogviszonyra kell bejelenteni ugyanazt a személyt? Amennyiben változtatni kell, mikortól kell visszamenőlegesen elvégezni, hogy elkerüljük a bírságolást?
Részlet a válaszából: […] Ki kell emelni, hogy a felmerült kérdés nem munkajogi, hanem adójogi kérdésnek minősül, erre tekintettel ajánljuk szíves figyelmébe a Számviteli Levelek 272. számában megjelent 5574. számú kérdésre adott szakértői választ. Emellett a kérdéssel kapcsolatos fontos jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselőkrendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését [Gt. 32. § (1)bek.]. Minden esetben munkaviszonyban kell állnia az adott gazdaságitársasággal, és így az elmaradt munkabére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint helyettese [Mt. 188. § (1) bek.]; a korlátolt felelősségűtársaság esetében az ügyvezető, illetve azon vezető, akit a társaság az őhelyettesének esetlegesen kinevezett. A gazdasági igazgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Rokon a szüreten – idénymunka vagy szívességi munka?

Kérdés: Mezőgazdasági termelő vagyok, a mezőgazdasági idénymunkák keretében (pl. szüret) főállásban más munkáltatónál foglalkoztatott családtagjaim (nagykorú gyermekem, feleségem) segítségét igénybe vehetem-e? Családtagom ez időre a munkáltatójánál szabadságon lenne, vagy hétvégén látná el ezt a feladatot. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ez esetben a családtagra vonatkozik-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya, ha igen, hogyan kell a termelőnek szabályszerűen eljárni? Be kell-e jelenteni a családtagot foglalkoztatottként, különösen úgy, hogy a családtag ezért a feladatért bérre és egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni, ezzel egyéb járulék- és adókötelezettség a munkáltatót nemterheli. A munkaszerződést nem szükséges írásban megkötni, de a munkavállalónaklegalább a napi minimálbért ki kell fizetni. Ha a közeli hozzátartozó munkabérés egyéb ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.