Visszatérés a munkába – a szülő munkaideje és szabadsága

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidőre kéri a szülő csökkenteni a munkaidőt, ekkor is a gyermeke hároméves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig [Mt. 61. § (3) bek.]. Minden más esetben a részmunkaidőre való áttérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Közalkalmazotti jogviszonyban – időszámítás

Kérdés: Közalkalmazott besorolásához munkaviszonyként beszámítható-e az az időtartam, amikor közmunkásként volt foglalkoztatva a munkavállaló, főállású anyaként volt otthoni foglalkoztatott, valamint az ápolási díj folyósításának időtartama, ha nem állt jogviszonyban, ahonnan fizetés nélküli szabadságon lett volna?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott fizetési fokozatának beszámításához a Kjt. 87/A. §-ában kifejezetten felsorolt jogviszonyok időtartama vehető figyelembe. Ezek között nem szerepel a Közfogl. tv. szerinti közfoglalkoztatási jogviszony, az így ledolgozott idők tehát nem számítanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Fizetés nélküli szabadság és a biztosítási jogviszony

Kérdés: Dolgozónk másfél hónap fizetés nélküli szabadságot kért. Nem szeretnénk, ha a folyamatos biztosításban töltött ideje megszakadna emiatt. Helyesen járunk-e el, amennyiben azt tanácsoljuk, hogy biztosítunk számára 30 napot, majd álljon be dolgozni egy napot, és a fennmaradó időre újból biztosítjuk neki a fizetés nélküli szabadságot? A cég átvállalja első naptól kezdve az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Gyermekes anyuka, semmi esetre sem szeretnénk, ha hátrányba kerülne a plusz 15 nap miatt.
Részlet a válaszából: […] ...(4) bek., 77. § (2) bek., 115. § (2) bek.]. A havi 7050 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével a szóban forgó munkavállaló a biztosítás szünetelése alatt is jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra [Ebtv. 16. § (1) bek. r) pont, 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Szabadság kiadása – elhalaszthatja-e a munkáltató?

Kérdés: A GYET-en lévő munkavállalónk vissza kíván térni hozzánk heti 20 órában – a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítása mellett. A távolléte alatt felgyülemlett szabadságot már kiszámoltuk, de nagy szükségünk van a munkájára, ezért a tetemes mértékű szabadságát nem tudjuk most kiadni. Lehetőség van-e arra, hogy későbbi időben és ne egyszerre adjuk ki az őt megillető elmaradt szabadságokat? Természetesen a munkavégzés megkezdésében megegyeztünk, és az anyuka nem követeli a szabadságok mostani kiadását.
Részlet a válaszából: […] ...Ezzelösszefüggésben is az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontja a szabadság kiadásatekintetében úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a munkavállaló személyét érintőelháríthatatlan akadály esetén (ilyennek tekinthető a szülési szabadság,valamint a gyermek gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.