Szabadság elévülése

Kérdés: A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4 életkor szerinti pótszabadság). A munkáltató az előző évi szabadságot törölte. Jogosan megteheti ezt? Ha nem, hány év után veszik el a görgetett szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki, általános szabály szerint az esedékesség évében [Mt. 122. § (1) bek. és 123. § (1) bek.]. Az esedékesség évének elteltével azonban nincs szó arról, hogy a munkavállaló joga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadság elévülése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk évek óta nem veszi ki az összes szabadságát; nagyjából 10 éve gyűjtögeti, már több mint félévnyit tart magának számon. Úgy gondolja, hogy majd nyugdíj előtt ennyivel korábban fejezi be a munkát, és akkor veszi ki az összeset. Valóban ki kell ezt majd adnunk, nem évül el a szabadság az általános 3 év alatt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A fizetett szabadsághoz fűződő jog a munkavállaló alanyi joga, amelyet az Alaptörvény is biztosít a számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Szabadságkiadás a tárgyévet követően

Kérdés: Mit tud tenni a munkáltató azokkal a – nem életkor után járó – szabadságokkal, amelyeket év közben nem adott ki a munkavállalónak? Hány éven keresztül lehet ezt továbbgörgetni vagy halmozni?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.]. Ez tehát csak az utolsó negyedévben létesített munkaviszonyra vonatkozik, és csak a létesítés évében. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Szabadság iránti igény elévülése

Kérdés: Cégünknél egy munkavállaló öt évre visszamenőlegesen nyilvántartott szabadsággal rendelkezik. Figyelemmel az Mt. általános szabályára, miszerint a munkaviszonyból származó igények elévülési ideje három év, a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése esetén hány évi szabadság pénzbeli megváltására jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató 2019 végéig adhatja ki, akkor ennek elévülési ideje csak 2020. január 1-jén kezdődik.A szabadság kiadása iránti munkavállalói igény elévülése megszakadhat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények bekövetkezése esetén az elévülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet a válaszából: […] ...közül melyek nem alkalmazhatók. Ennek alapján a közalkalmazottaknak az Mt. szerinti pótszabadságok közül jár a gyermek utáni, a fiatal munkavállalót, az egészségkárosodást szenvedett vagy fogyatékossági támogatásra, a vakok személyi járadékára jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szabadság kiadása tárgyévet követően

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?
Részlet a válaszából: […] ...átnyúlik a következő évre;– a munkaviszony szeptember 30. után keletkezett, ekkor a kiadási határidő március 31-re módosul;– a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. betegség, fizetés nélküli szabadság) miatt nem lehetett kiadni időben a szabadságot, ekkor 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Szabadságra való jogosultság – az elévülés kezdete

Kérdés: A munkavállalónk 1999 óta van távol gyermek gondozása miatt. Gyermekeit 1999-ben, 2002-ben, majd 2007-ben szülte. Távolléte folyamatos volt, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság jogcímeken. 2002-ben született gyermeke betegnek minősült, úgyhogy rá tekintettel 3 éves koránál tovább vett igénybe fizetés nélküli szabadságot. Most visszajönne dolgozni, így meg kell határoznunk a részére járó szabadságot 1999-től kezdődően. Ezt hogyan számítsuk? Nem évültek-e el a régi szabadságai?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanez az elv vonatkozik: minden tárgy­évben az akkor hatályos szabályok szerint kell a szabadságot megállapítani. A szabadság mértéke a munkavállaló életkorától függ, illetve pótszabadságok jogcíme is fennállhatott a különböző években, ezekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a jóhiszeműség és atisztesség elve alapján a munkáltató jogosan várhatja el, hogy a gyermeknevelésében vállalt nagyobb szerepről a munkavállaló a valóságnak megfelelőennyilatkozzon. Amennyiben utóbb mégis valamely tény folytán az derül ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...venni,azonban a rosszhiszemű dupla igénybevétel kizárása érdekében, az együttműködésikötelezettségre alapozottan nyilatkoztathatja a munkavállalót arról, hogy amásik szülőtárs ugyanarra a gyermekre nézve nem vesz igénybe pótszabadságot. Ajóhiszeműség és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.