Béren kívüli juttatások egységessége

Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításának egységességével kapcsolatban.Ha a munkáltató nem a havi időarányos kifizetés elvét követi, hanem megengedi a munkavállalónak, hogy az időarányosan neki járó cafeteriánál magasabb összeget igényeljen, érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Cafeteria-túlfizetés visszakövetelése

Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet [Mt. 154. § (1)-(2) bek.]. A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni [Mt. 158. § (1) bek.]. Ezekből a szabályokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet a válaszából: […] ...közös megegyezéssel nem lehet felmondani a munkaviszonyt, csupán megszüntetni. A közös megegyezés ugyanis a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatán, konszenzusán alapul, a felmondás viszont egyoldalú megszüntető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Kifizetett mozgóbér visszavonása

Kérdés: Munkaközvetítő (kölcsönbe adó) által dolgozom egy multinacionális cégnél (kölcsönvevőnél), minden hónapban a teljesített munkám alapján mozgóbért kapok a kölcsönvevő szabályai szerint. Béremelés történt a kölcsönbe adó által, de megvonta a mozgóbérem; bár az elutalt januári béremet még mozgóbérrel fizette ki. Jogos-e, hogy visszavonja a ledolgozott hónap után járó mozgóbért, amit már kifizetett nekem, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevőnél a szabály január 1-jétől változott?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönbe adót kellő időben arról, hogy a mozgóbérrendszert megváltoztatta, és már nem kötelező mozgóbért fizetni. Ebben az esetben a munkavállalót a tárgyhónapra (pl. januárra) vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Jogosulatlan bérkompenzáció levonása

Kérdés: Takarítónőként dolgozom egy gimnáziumban. 2013-ban kaptam kb. havi 10 000 Ft bérkompenzációt, ami, mint idén tavasszal kiderült, nem járt volna. Az iskola igazgatója úgy döntött, hogy a kb. 120 000 Ft-ot egy összegben levonja az illetményemből. Az április havi béremet így teljesen letiltotta, a fennmaradó részt a májusiból vonja le, ami azt jelenti, hogy májusban kb. 40 000 Ft-ot kapok. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) 60 napon túl, a hároméves elévülési időn belül akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A jogalap-nélküliségről való tudomást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Levonás a munkabérből – magáncélú telefonköltségek

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók által folytatott, illetve kezdeményezett"céges" telefonbeszélgetések többnyire a munkaköri feladatok ellátásával vannakkapcsolatban, s azok a munkáltató érdekében és érdekkörében merülnek fel. Ezeka költségek munkajogi szempontból kétségtelenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.