Vezetők – a jogviszonyváltás után

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Ez a rendelkezés általános szabály szerint valóban kizárja, hogy a vezető állású munkavállaló például egyéni vállalkozóként, betéti társaság beltagjaként vagy más jogviszonyt (többek között munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Vezető állású munkavállaló – és a munkakörét nem érintő vállalkozói tevékenység

Kérdés: Integrált kulturális intézményként működünk. A Módtv. alapján munkaviszony keretében tudjuk felvenni az igazgatóhelyettest. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint az intézmény vezetője és annak helyettese vezető állású munkavállaló. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló nem a munkaköréhez tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet folytathat-e a munkája mellett? Ha igen, akkor hogyan kell ezt a munkaszerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Ez a rendelkezés általános szabály szerint kizárja, hogy a vezető állású munkavállaló (jelen esetben a kérdésben is szereplő igazgatóhelyettes) egyéni vállalkozói tevékenységet folytasson, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kjt. hatálya – az óraadói feladatok ellátása

Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?
Részlet a válaszából: […] ...kell létrejönnie, amiből arra lehetne következtetni, hogy például egyéni vagy társas vállalkozó köthetné meg a szerződést, és a munkavállalójával, tagjával láttathatná el azt. Az általánosan érvényesülő gyakorlat jelenleg ugyanakkor a pedagógusmunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Pedagógus besorolásnál figyelembe vehető jogszerző idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] ...nézve az Mt. 164. §-át kell alkalmazni, miszerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.A pedagógus munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.