4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok
Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?
2. cikk / 4 Rendes szabadság megváltása pénzben
Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
3. cikk / 4 Rendkívüli felmondás – az álláskeresési járadékból hátralévő összeg kifizethetősége
Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?
4. cikk / 4 Betegszabadság arányosítása munkaviszony-megszűnéskor
Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?