Jelenléthez kötött prémium kifizetése

Kérdés: Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség – az üzemi baleset kivételével – nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
Részlet a válaszából: […] ...lenne (Ebktv. 9. §). Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltatói szabályzat alapján a keresőképtelen állapotuk miatt a prémiumtól eleső munkavállalók aránya lényegesen nagyobb, mint a más okból a prémiumtól elesők aránya, akkor a szabályzat sértheti az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Bíróság BH 2004. 332. számonközzétett ítélete megállapítja: munkaviszony nem létesülhet, ha a munkáltatóijogkör gyakorlója és a munkavállaló személye azonos. A munkaviszonylétesítésének – a Gt. és az Mt. szabályaiból következően – nemcsak az azelőfeltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kárigény elévülése rokkantnyugdíj esetén

Kérdés: Ha a munkaadó értesül a munkavállaló rokkantnyugdíjazásáról, 15 napon belül fel kell hívnia a munkavállalót a kárigény érvényesítésére. Úgy tudom, ha ezt elmulasztja a munkaadó, nemcsak az elévülési időn (3 év) belül áll fenn a felelőssége, hanem a rokkantnyugdíjazás időpontjától. Ez mit jelent, és hogyan érvényesíthető a bírósági eljárásban? Sajnos a bírák nem így ítélkeznek, csak maximum 3 éven belüli káreseményre állapítanak meg kártérítést. Szerintem ez jogi ellentmondás.
Részlet a válaszából: […] ...indokoltválaszt ad (Mt. 185. §). A munkáltatói felhívásnak ott van szerepe, hogyamennyiben azt a munkáltató elmulasztja, akkor a munkavállaló általkártérítésként igényelt járadék 6 hónapnál régebbi időre – de legfeljebb 3 évre- visszamenőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.