Védett tisztségviselők – létszámszámítás több szakszervezet esetén

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltatónak a tisztségviselőt érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Üzemi tanács választása kis létszámú telephelyek esetén

Kérdés: Ha a 70 főt foglalkoztató munkáltatónak több telephelye, illetve részlege van, és az egyes telephelyek (részlegek) vezetői az üzemi tanács részvételi jogai tekintetében rendelkeznek jogkörrel, de az egyes telephelyek, részlegek létszáma nem éri el a 15 főt, akkor kell vagy sem egyáltalán üzemi tanácsot választani a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, míg a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek.]. A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Üzemi tanács tagjainak munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Cégünknek több telephelye van. Központi üzemi tanács alakult nálunk, akiknek a tagjaival rendszeresen konzultálunk. A központi üzemi tanács tagjai különböző munkaidő-beosztásokban dolgoznak, így sűrűn előfordul, hogy az egyiküknek a pihenőnapjára esik a konzultáció. Ebben az esetben a konzultáció időtartamát miként kell elszámolni? A munkaidő-kedvezmény szabályait kell ezekre az esetekre alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...mindez a választhatósági jog megnyilvánulása. Ebből következően az üzemi tanácsi feladatok ellátását is önkéntesen vállalja a munkavállaló. Annak érdekében, hogy a feladatellátás terheit ne kizárólag a munkavállalónak kelljen viselnie, a törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Egyoldalú munkáltatói juttatás (bónusz) felülvizsgálata

Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?
Részlet a válaszából: […] ...és a joggal való visszaélés tilalmára (Mt. 7. §, 12. §). Önmagában azonban nem jelent jogellenes megkülönböztetést, ha egyes munkavállalók számára könnyebben elérhető vagy magasabb összegű a bónusz. Ez csak akkor minősül diszkriminációnak, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Lemondás a felügyelőbizottsági tagságról a munkaviszony megszűnése miatt

Kérdés: Október 1-jétől megszűnik a munkaviszonyom a társaságnál, ahol dolgozom, nyugdíjba vonulok. A munkavállalói felügyelőbizottsági tagságomról való lemondásomat elég a delegáló szervezet elnökének bejelentenem írásban?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll [Ptk. 3:124. § (1) bek.]. E kötelező eseten felül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Üzemitanácsi-választás eredményének megsemmisítése

Kérdés: Ha az üzemi tanácsi választásokon szabálytalanságok történtek, akkor hogyan lehet azt bizonyítani, hogy ezek a szabálytalanságok ténylegesen befolyásolták a választás eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban öt napon belül a bírósághoz fordulhat [Mt. 249. § (1) bek.], amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Üzemi tanácsok hatásköri összeütközése

Kérdés: Mi van olyankor, ha több üzemi tanács létezik, és az egyik hozza csak meg a határozatot a másik tudta nélkül? Nem hajlandó leülni a másik üzemi tanács, hogy a jelöltek nevéről határozzanak, mert váltig állítja, hogy ez így jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szakszervezetek közötti érdekütközés – nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszából: […] ...és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd [Mt. 233. § (1) bek. b) pont], azaz a munkáltatói és a munkavállalói érdekek megvitatására szolgáló eljárás. Két szakszervezet közötti érdekütközés soha nem vezethet a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Távmunkások szavazása üzemitanács-választáson

Kérdés: Munkavállalóink egy része távmunkában dolgozik, és ritkán jönnek be a központba. Annak érdekében, hogy az üzemi tanács választása érvényes (és eredményes) legyen, felmerült a postai úton történő szavazás lehetősége. Megoldható ez a jogszabályi keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat, azt a választási bizottság határozhatja meg. Nincs akadálya annak, hogy a választás több formában bonyolódjon, hogy a munkavállalók egy része a "hagyományos" formában, szavazóhelyiségben adja le voksait, míg mások postai úton.A postai szavazás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
2
3
9