Méltányos mérlegelési kötelezettség - a munkahely kijelölésekor

Kérdés: A munkavállalónk munkavégzési helyeként a munkaszerződésben a vármegye van megjelölve; a munkakör alapján a vármegye területén kell az ügyfeleket felkeresni, és hetente egyszer pár órában elszámolni azon a telephelyen, ahol a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység működik, illetve ott havi 1-2 alkalommal oktatáson részt venni. Átszervezés miatt a szervezeti egység más telephelyre (településre) került, de ugyanabban a vármegyében - az eredeti telephelyre is másik szervezeti egység költözött. A munkavállalót tájékoztattuk arról, hogy az elszámolást és az oktatásokat a jövőben itt kell teljesítenie; ez heti egyszer, havi 1-2 alkalommal 30-50 perc többletutazást jelent az előző telephelyre bejáráshoz képest. A munkavállaló a változtatást arra hivatkozással tagadta meg, hogy a házastársa súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul, ami miatt számára a többlet-időráfordítás nem vállalható. Jogos lehet ez az érv?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés helye meghatározható nagyobb földrajzi egységként is, így a vármegye területében. Ezen a területen belül a munkáltató a munkaszerződés módosítása nélkül oszthatja be a munkavállalót, a kérdés szerinti esetben kijelölheti számára az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog

Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...kerül sor), a munkáltató egyoldalúan bevezethet munkaidőkeretet, és újra meghatározhatja a műszakbeosztásokat. Ez nem minősül a munkaszerződés módosításának, és jogszerűen megtehető. A jogszerűségnek az sem lenne feltétele, hogy a munkáltató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek keretén belül egyoldalúan dönthet az egyenlő vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásáról is, illetve az utóbbi esetben arról, hogy azt munkaidőkerettel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...§). Az elszámolás alapja így a szabadság kezdetekor irányadó napi munkaidő és az arra járó bér lesz. Azaz ha már megtörtént a munkaszerződés módosítása, akkor az alacsonyabb, napi 6 órára járó díjazást kell figyelembe venni.A kérdés szerinti számítás tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére- ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Átengedés működési körben felmerült okból

Kérdés: Átalakítást tervezünk a vállalat termelési struktúrájában. Előreláthatólag kénytelenek leszünk bizonyos ideig szüneteltetni a jelenlegi termelést, és valószínűleg 3-4 hétig nem tudjuk folyamatos munkával ellátni az alkalmazottakat. Hallottunk a más munkáltató részére történő "átengedés" intézményéről, azonban az Mt.-ben nem találjuk egyértelműen, hogy miként kellene eljárnunk.
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban a kirendelés olyan speciális formája azMt.-ben egyébként nem nevesített "átengedés", amelynek keretében amunkavállalót – a munkáltatók között létrejött ingyenes megállapodás alapján -más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezik. Az Ön által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
Részlet a válaszából: […] 1. A munkarend, a munkaidő-beosztás a munkáltató működésirendjéhez kell, hogy igazodjon. Ha nem általános munkarend szerinti működésről(hétfőtől péntekig napi 8 óra munkavégzés, szombat-vasárnap pihenőnap) van szó,akkor a munkáltató az adott időszak alatt ledolgozandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.