21 talált cikk a vagyoni hátrány , adó , munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.

Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?

Kérdés: Miként értelmezendő az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbér összegét? Helyes azon értelmezés, amely szerint ezen, egyhavi alapbér összegére vonatkozó korlát prémiummegvonás esetén is alkalmazandó? Azaz a prémium megvonása esetén a megvonás legfeljebb a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének megfelelő összeg erejéig terjedhet? Kérdésem indoka, hogy találtam olyan értelmezést, mely szerint adott esetben a munkavállaló a prémiumból teljes mértékben – azaz egyhavi alapbért meghaladó összegen felül – kizárható.

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?

Kérdés: Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?

Kérdés: Faipari üzemünkben az egyik munkavállalót rendszeresen rajtakapjuk, hogy dohányzik a faáru közelében. Ez rendkívül veszélyes, hiszen a forgács könnyen lángra kaphat. Hogyan tudjuk megakadályozni, hogy a veszélyes helyeken a dohányos kolléga rágyújtson? Tudunk-e hatni rá valamilyen szankcióval? Egy figyelmeztetésben hivatkozhatunk-e arra, hogy ha továbbra is az áru közelében dohányzik, akkor megszüntetjük a munkaviszonyát?

Kérdés: A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyon­őrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?