Találati lista:
1. cikk / 13 Két jogviszony – egy munkáltatóval
Kérdés: Szabályos-e közalkalmazottként alkalmazni ugyanazon munkáltatónál a szociális szférában egy személyt – nem vezetői beosztásban – úgy, hogy négy órában határozatlan időben, négy órában pedig más munkakörben határozott időben? Ha lehetséges, akkor az egyik kinevezése „másodállásnak” számít?
2. cikk / 13 Másodállás közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Ápolóként foglalkoztatott közalkalmazott házi segítségnyújtás szakfeladaton dolgozik a szociális szolgáltatóközpontnál, és át szeretne menni négyórás mellékállásba részmunkaidőben. Van-e valami akadálya annak, hogy mellette a főállása ugyanúgy közalkalmazottként legyen kórházban, van-e erre tiltás akár munkajogi vagy bér jellegű szempontból?
3. cikk / 13 Semmisség – két nyolcórás munkaviszony azonos munkáltatóval
Kérdés: Önkormányzatunk mezőőrt foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban, napi nyolc órában. A foglalkoztatott munkabérének és járulékainak 50%-ára támogatást kapunk. Ugyanazon személyt nyolc órában ugyanaz az önkormányzat foglalkoztathatja-e mint zöldterület-kezelőt, ugyanúgy napi nyolcórás munkaidőben?
4. cikk / 13 Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség
Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
5. cikk / 13 Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
6. cikk / 13 Azonos felek – két jogviszonyban
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
7. cikk / 13 Két egészségügyi szolgálati jogviszony azonos felek között
Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vagyunk. Köthető-e két egészségügyi szolgálati munkaszerződés ugyanazzal a munkavállalóval, ha két külön szervezeti egységben végezné a tevékenységét? Például az egyik szervezeti egységben heti 40 óra, a másikban 15 óra.
8. cikk / 13 Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz
Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
9. cikk / 13 Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
10. cikk / 13 Munkaszerződés és hallgatói munkaszerződés
Kérdés: Van-e lehetősége arra a munkáltatónak, hogy a munkavállalójával a munkaszerződése mellett hallgatói szerződést kössön olyan szakmai gyakorlat letöltésére, amely a munkavállaló munkakörébe nem tartozik bele? Ebben az esetben a 230/2012. Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdésében foglalt korlátozások hogyan fognak működni? Hogyan valósítható meg egymás mellett a munkaszerződés és a hallgatói munkaszerződés?
