25 talált cikk a munkaviszony megszűnése , közös megegyezés , munkaszerződés kifejezésre

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Kérdés:

Egy munkavállalónk korábban egy másik, szintén állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál dolgozott, de "átkértük"; így ott március 31-ével közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát, és áprilisban már nálunk kezdett dolgozni. Ezt viszont csak azzal a feltétellel volt hajlandó megtenni, ha a munkaszerződésébe beleírjuk, hogy elismerjük az előző munkaviszonyában eltöltött időt a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából, ha itt megszűnne a munkaviszonya. Egyébként ezt jogszerűen megtehettük?

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?

Kérdés: A munkavállalókkal a munkaszerződésben, annak megkötésekor, versenytilalmi megállapodást is megkötünk, ami alapján a munkaviszony megszűnését követő 2 évig nem mehetnek a konkurenciához dolgozni. Erre az alapbéren felül külön díjat is fizetünk. Felmerült a kérdés, hogy mi történik ezzel a megállapodással, ha a határozott időre kötött munkaszerződés letelik, és emiatt megszűnik a hatálya?

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?

Kérdés: A munkáltató hosszabb ideje határozott idejű szerződésekkel foglalkoztat, a mostani szerződésem május 31-én jár le. Egyelőre semmilyen tájékoztatást nem adtak, hogy el akarnának bocsátani. Jól gondolom, hogy ha ilyen szándéka lenne a munkáltatónak, akkor előre szólnia kellene, és megfelelő felmondási időt biztosítania, esetleg végkielégítést is?

Kérdés: Szeretnék felmondani a munkahelyemen, a munkaszerződésem szerint a felmondási idő 30 nap. Van még pár nap szabadságom is, amit idén nem vettem igénybe. Azt szeretném, ha a felmondási időm a szabadságom miatt meghosszabbodna, mert az új munkahelyemen csak mintegy hat hét múlva tudok kezdeni. Van-e erre lehetőségem?

Kérdés: Egyik divízióvezető munkatársunk közös megegyezéssel kilépett, az ügyvezető azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól, de a munkaviszonya csak egy hónap elteltével szűnik meg. A munkavállaló jelezte, hogy igényt tart a céges autó használatának megtérítésére is erre a hónapra (magáncélra is használhatta a kocsit), valamint a szabadsága megváltására, a munkaviszony végére tekintettel. Az autóhasználati szabályzatunk szerint a munkáltató a munkaviszony megszüntetése után bármikor dönthet az autó visszavonásáról. A jelen esetben ez történt, még a közös megegyezés aláírásának napján. A munkavállaló szerint viszont ilyenkor kártérítésként jár neki az autó használati jogának pénzbeli megtérítése. Alapos-e a munkavállaló igénye?

Kérdés: Társaságunk "8+4-es konstrukcióban" (8 hónap támogatás, 4 hónap tovább foglalkoztatás) foglalkoztatási támogatással alkalmaz egy munkavállalót oly módon, hogy a jelzett időtartam alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással és közös megegyezéssel a munkaviszonyt. A munkavállaló a foglalkoztatási kötelezettség négy hónapos időszaka alatt azonban szeretné felmondani a munkaviszonyát, lehetőleg úgy, hogy azonnal el tudjon menni. Mivel közös megegyezéssel nem lehetséges megszüntetni a munkaviszonyt, elegendő indok-e számára a "külföldi munkavállalás" és a "jobb fizetés" a felmondáshoz? Ha igen, akkor elfogadható-e a felmondás, illetve elengedhető-e a munkavállaló felmondási idő nélkül? Esetleg, ha az indok elfogadható, akkor mennyi a felmondási idő (30 nap, vagy a határozott időből még hátralévő idő)?

Kérdés: Bértámogatással vagyok foglalkoztatva, de nem vált be számomra a munkahely. Milyen feltételekkel mondhatok fel?