Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva - folyamatosan termelő üzem vagyunk -, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] ...párhuzamosan. Az egyik egy általános teljes munkaidőre (heti 40 órára) létesített munkaviszony, a másik egy heti 16 órás szakképzési munkaszerződés. Ezt a jogszabályok nem tiltják, egyedül arra van előírás, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése

Kérdés: Egyik munkavállalónk még tavaly év elején, próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott. A munkaszerződésébe egy versenytilalmi kikötés is be volt építve, amely szerint a munkaviszony megszűnése esetén attól számítva egy évig versenytilalom alatt áll, amelyért utolsó érvényes alapbérének harmada illeti meg. A versenytilalmi kikötéstől a munkáltató az utolsó munkában töltött napig elállhatott. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló alig két hónapig dolgozott nálunk, a próbaidős megszüntetése során ilyen elállás nem történt, de nem is fizettünk neki semmit. Pár napja azonban bejelentkezett a versenytilalmi ellenértékért. Jogosan igényli ezt?
Részlet a válaszából: […] A felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Részlet a válaszából: […] ...2023. szeptember 15-ig kell közölnie – még a fennálló közalkalmazotti jogviszonyban – azt a kinevezésmódosítási (munkaviszonyban munkaszerződés-módosítási) ajánlatot, amely meghatározza, hogy az érintett a 2023. július 1-jétől december 31-ig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben rögzített munkaidő heti 40 óra, ez aggályos lehet. A munkaidő heti munkaidőként általánosságban – álláspontunk szerint – nem állapítható meg: ilyenkor a heti munkaidő meghatározása tulajdonképpen munkaidőkeretnek minősül, ami azzal jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaadó által biztosított díjazási jogcímek

Kérdés: Társaságunknál nagyon sok olyan típusú bérelem van, ami speciális körülmények közötti munkavégzéshez kapcsolódik (pl. bizonyos munkaruha viseléséhez vagy hideg munkakörnyezethez stb.), és ezeket jelenleg alapbér-kiegészítésként fizetjük meg a munkavállalóknak, egyedi megállapodások alapján. A hosszú távú célunk, hogy ezek az egyedi (kevés személyt érintő) bérelemek ne képezzenek számítási alapot azon juttatásoknál, melyeket szintén önként vállal a munkáltató, de azok mindenkinek járnak (pl. 13. havi fizetés). Megoldás lehet, ha a jövőben pótlékként kezeljük ezeket a bérelemeket? Egyáltalán mi a különbség a között, hogy valamit alapbér-kiegészítésként vagy pótlékként (fix összegű) fizetünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottakon felüli bér­elemek tekintetében a munkáltató mérlegelési jogkörben dönt, és azokat egyoldalú kötelezettségvállalásként nyújthatja [Mt. 16. § (1) bek.]. Ennek keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Jubileumi jutalom előrehozott kifizetése

Kérdés: 1961-ben született, szociális szférában dolgozó közalkalmazottunk 4 év korkedvezményre jogosító idővel kéri felmentéssel a jogviszonya megszüntetését a nyugdíj miatt. Kifizethető-e részére a 40 éves jubileumi jutalom? Rendelkezik 35 év közalkalmazotti idővel. A jubileumi jutalom összegében figyelembe kell vennünk a szociális ágazati összevont pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeg. Az illetmény fogalma a Kjt. 85/A. §-ának m) pontja alapján a munkaviszony szerinti alapbérnek felel meg, amely a munkaszerződésben rögzített (havi) munkabért jelenti. A pótlékok ezenfelül járnak [Mt. 45. § (1) bek., 139. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Hivatali út vagy kiküldetés

Kérdés:

Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Részlet a válaszából: […] ...Ehelyett a magyar munkajog kiküldetésnek nevezi azt az esetet, amikor a munkavállaló átmenetileg, a munkáltató utasítására nem a munkaszerződése (kinevezése) szerinti helyen végez munkát. Ez a munkaviszony teljesítése szempontjából egy kivételes helyzet, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkaszerződésben

Kérdés:

Néhány nappal ezelőtt megszűnt az egyik munkavállalónk munkaviszonya. Mivel a munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló versenytilalmi megállapodást is belefoglalt, felmerült, hogy érvényes lehet-e az olyan megállapodás, amely szerint a munkáltató az ellenértéket a munkavállaló havi munkabérének részeként fizette meg? A megállapodás értelmében ügyeltünk arra, hogy az kifejezetten rögzítse a munkavállalónak havonta járó versenytilalmi ellenérték forintban kifejezett összegét.

Részlet a válaszából: […] ...munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni, így akár a munkaszerződésben is megállapodhatnak abban a felek. A kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Rövidebb teljes munkaidő kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Rövidített teljes munkaidő esetén milyen feltételekre szükséges kitérni a munkaszerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...ki [Mt. 205. § (3) bek.], ha a kérdésben érintett munkáltató köztulajdonban álló munkáltatónak minősül (Mt. 204. §), a munkaszerződésben indokolt lehet feltüntetni adott esetben azt az egészségi ártalmat vagy a munkavégzéssel járó különös veszélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén

Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...ezen elemét és annak elszámolási módját – az Mt. 46. §-ával összhangban – ily módon rögzítette. Kétségtelen, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §), ám az egyoldalú nyilatkozat formájában közölhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
1
2
3
…
20