9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Hátrányos jogkövetkezmények fokozatossága
Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés – írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?
2. cikk / 9 Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett
Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
3. cikk / 9 Félig ledolgozott munkanap elszámolása
Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
4. cikk / 9 Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt
Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
5. cikk / 9 Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt
Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
6. cikk / 9 Munkavégzési helyre utazás – munkaidő
Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
7. cikk / 9 Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása
Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
8. cikk / 9 Munkaközi szünet – ebédhez illő öltözékben?
Kérdés: Előírható-e, hogy az üzemi étkezdében csak "kulturált öltözékben" lehet megjelenni? Történt ugyanis, az étkezdénk vezetője panaszkodott, hogy a műhelyesek olajos ruhában jönnek fel ebédelni. Az éttermet amúgy májustól egy alvállalkozó üzemelteti. A problémát felvetettük az üzemi tanács ülésén. A munkavállalói álláspont az volt, hogy a 20 perces ebédszünet nem elég arra, hogy a munkavállalók átöltözzenek, lezuhanyozzanak, ebédeljenek és még vissza is öltözzenek délutánra, mindezt az ebédelés kedvéért. Egyébként szerintem nem koszolnak össze semmit, a menza teljesen puritán, abrosz sincsen. Más melegétkezési lehetőség viszont a környékünkön nincs. Mit tehetünk?
9. cikk / 9 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?