41 cikk rendezése:
11. cikk / 41 Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának lehetőségei
Kérdés: Kútkezelő munkakörben dolgozó munkavállalónkról kiderült, hogy a benzinkút árukészletéből rendszeresen eltulajdonít dolgokat. Ugyan nem lenne kizárt, hogy azonnali hatállyal megszüntessük a munkaviszonyát, de szinte bizonyos, hogy csak nagyon nehezen találnánk a helyére valakit. Mit tehetnénk, hogy "jó útra térítsük", alkalmazhatunk-e ellene olyan szankciót, amivel még nem szűnik meg a munkaviszonya, de egyúttal elmegy a kedve a munkáltató további megkárosításától?
12. cikk / 41 Tévedésből kiküldött e-mail jogkövetkezményei
Kérdés: Munkavállalónk tévedésből egy ügyfélnek címzett elektronikus levelében olyan levelezést továbbított, amelyben más kollégákkal folytatott beszélgetése volt olvasható. E beszélgetésben sajnos nemegyszer gúnyosan, helyenként vulgáris kifejezésekkel illettek egy harmadik személyt (egy másik ügyfelet). Ez nyilvánvaló módon számos hátránnyal járt számunkra, ezért a munkavállaló magatartásának a szankcionálásán gondolkodunk, noha elbocsátani nem akarjuk. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?
13. cikk / 41 Kölcsönzött munkavállaló ellenőrzése
Kérdés: A kiközvetített munkavállalót miért nem ellenőrzik? Munkaidőben céges eszközökkel, gépekkel "fusimunkát" végez. Ha ki is megy a területre, csak kb. 2-3 órára, és ez már hónapok óta így zajlik.
14. cikk / 41 Munkaszerződés módosítása kollektív szerződés felmondása esetén
Kérdés: A cégem felmondta a kollektív szerződést. Ilyenkor kell-e módosítani a munkaszerződést?
15. cikk / 41 Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása
Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
16. cikk / 41 Hat hónapos próbaidő kikötése határozott idejű munkaviszonyban
Kérdés: Munkáltatóm egyéves határozott idejű munkaszerződéssel, és hat hónap próbaidővel alkalmazott azzal az ígérettel, hogy az egy év leteltét követően munkaviszonyom határozatlan tartamúvá válik. Jól értettem egy korábbi cikkükből ("Határozott idejű munkaviszony"), hogy hat hónap próbaidő kikötésére nem is kerülhetne sor a határozott idejű munkaviszony esetében?
17. cikk / 41 Munkaidőhiány a munkáltató által kiadott feladat teljesítéséhez
Kérdés: Kaptam egy feladatot a munkahelyemen a munkámmal kapcsolatban, de nem sikerült teljesítenem, mert nem fért bele a munkaidőmbe. Akkor nem ellenőrizték, de most utólag fegyelmit akarnak adni. Megtehetik?
18. cikk / 41 Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma
Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
19. cikk / 41 Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért
Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
20. cikk / 41 Kollektív szerződés hatálya a vezetőnek minősített munkavállaló esetén
Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése alapján vezetővé minősített munkavállalóra kiterjed a kollektív szerződés hatálya? Találkoztam olyan állásponttal, mely szerint a munkaszerződésben vezetőnek minősített munkavállalót nem lehet a kollektív szerződés hatálya alól kizárni; azaz a kollektív szerződés hatálya csak a munkáltató első számú vezetőjére és helyettesére nem terjed ki.