20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése
Kérdés:
A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?
2. cikk / 20 Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
3. cikk / 20 Nyugdíjas óvónő foglalkoztatása szünetelő nyugdíjfolyósítással
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézménynél öregségi nyugdíjas (nők 40) óvónőt lehet-e alkalmazni teljes munkaidőben, teljes óvodai nevelési évre, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel úgy, hogy a nyugdíjáról nem kell lemondania? A1700/2012. Korm. határozatban foglalt kormányengedély alkalmazható-e? Az Mt. alapján történő foglalkoztatás hatással lenne-e a normatíva számítása szempontjából? Az intézménynél az alkalmazottak mind a Kjt. alá tartoznak.
4. cikk / 20 Téves besorolás és az illetménykülönbözetre való jogosultság
Kérdés: Van egy közalkalmazott kollégánk, aki szociális gondozóként dolgozik, 2018 márciusában jött létre a határozott idejű jogviszonya, mely 2018 novemberében lett határozatlan idejű. 2019-ben szakképesítést szerzett, ennek igazolása alapján az átsorolása megtörtént. 2020-ban külföldi munkavállalásról szóló igazolást nyújtott be hivatalunkhoz, mely igazolás kiadmányozási dátuma is 2020. Ez alapján az átsorolása ismét megtörtént az igazolás benyújtásának dátumától. A kolléga viszont azt kéri, hogy a 2020-ban kiadott és ezt követően a hivatalunkhoz benyújtott igazolás alapján őt a felvétele dátumától sorolják be, és visszamenőlegesen az így keletkezett illetménykülönbözetre is igényt tartana. A kolléga kérése jogosnak tekinthető-e annak tükrében, hogy nem a munkáltató hibázott, hanem a kolléga saját mulasztása miatt nem került benyújtásra az igazolás a felvételekor, 2018-ban? 2018. évben az akkor rendelkezésre álló dokumentumok alapján történt a besorolása, majd a jogosultságot bemutató igazolást követően is megtörtént a kinevezés módosítása, ezért is nem érezzük helyénvalónak a visszamenőleges illetménykülönbözet kifizetésére irányuló igényét.
5. cikk / 20 Határozott idejű közalkalmazotti kinevezések – ha egymást követik
Kérdés: Tudomásunk szerint korábban volt egy olyan szabály, hogy ha egy határozott idejű közalkalmazotti kinevezés ugyanabban az intézményben legalább két alkalommal megszakítás nélkül meghosszabbításra kerül, akkor a harmadik kinevezés a törvény erejénél fogva határozatlan idejűvé válik. Valóban létezett-e ilyen – a közalkalmazottak javára szóló – rendelkezés, és ha igen, akkor pontosan miként szólt, és mikor veszítette hatályát, illetve ha az ma is érvényesíthető, akkor vajon alkalmazható úgy, hogy egyes határozott időre kinevezett közalkalmazottakat most határozatlan idejű kinevezés illetne meg?
6. cikk / 20 Vezetők – a jogviszonyváltás után
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
7. cikk / 20 Vezető állású munkavállaló – és a munkakörét nem érintő vállalkozói tevékenység
Kérdés: Integrált kulturális intézményként működünk. A Módtv. alapján munkaviszony keretében tudjuk felvenni az igazgatóhelyettest. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint az intézmény vezetője és annak helyettese vezető állású munkavállaló. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló nem a munkaköréhez tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet folytathat-e a munkája mellett? Ha igen, akkor hogyan kell ezt a munkaszerződésben rögzíteni?
8. cikk / 20 Nyugdíjas vezetők – közalkalmazotti helyett munkajogviszonyban
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. A társadalombiztosítási szabályok értelmében korábban a Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottak a nyugdíjazásuk esetén nem tarthatták fenn a jogviszonyukat, közalkalmazottként nem dolgozhattak tovább. Választaniuk kellett a nyugdíj és a közalkalmazotti státusz között. Ha 2020. november 1-je után a közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá alakulnak át, az Mt. hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalók a munkaviszonyuk megszüntetése nélkül dolgozhatnak-e tovább, miközben – akár a nők negyven év jogosultsági idejére, akár az általános szabály szerinti öregségi nyugdíjjogosultságra tekintettel – kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a nyugellátás megállapítását és folyósítását?
9. cikk / 20 Vezetői pályázat és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása
Kérdés: A művelődési ház intézményvezetői (magasabb vezetői) álláshelyének betöltésére pályázatot írt ki az önkormányzat közalkalmazotti jogviszonyra. A pályázati eljárásban a pályázatok benyújtásának határideje 2020. június 20. napja volt, a képviselő-testület tervezetten 2020. július 14-én dönt annak a személynek az 5 évre szóló vezetői megbízásáról és határozatlan időre szóló kinevezéséről, aki a pályáztatás során kiválasztásra kerül. A Módtv. 3. §-ának (1) és (9) bekezdését figyelembe véve, jól járunk-e, ha a július 1. után létrejövő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony mellé 5 évre szóló vezetői megbízás kerül átadásra a kiválasztott pályázónak? Majd eleget téve a Módtv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettségnek, és figyelembe véve a Mötv., a Kjt. és az Mt. rendelkezéseit, 2020. augusztus 15. napjáig a polgármester ajánlatot tesz a közalkalmazott részére a munkaszerződés tartalmi elemei (főleg a munkabére) vonatkozásában? Vagy szükséges képviselő-testületi döntés a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlat tekintetében? Ezt követően jól járunk-e el, ha 2020. november 1-jei hatállyal kerül sor az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá való átalakításra? 2020. november 1. után mi történik a hatályban lévő vezetői megbízással?
10. cikk / 20 Határozott idejű kinevezés – a meghatározott feladat
Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?