Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére- ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...követően nem tud a munkáltató munkát adniszámára. A munkáltató ugyanis köteles a keresőképességét visszanyerőmunkavállalót a munkaszerződésének megfelelően tovább foglalkoztatni [Mt. 102.§ (1) bekezdés]. A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor nem kizárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Keresőképtelenséget okozó betegség az első munkanapon – létrejön-e a munkaviszony?

Kérdés: Januárban munkaszerződést kötöttem, amelyben a munkába lépés napjaként március 1-jét jelöltük meg. Február végén kórházba kerültem, és csak március 6-án engedtek ki. Ezt követően az orvosi papírokkal jelentkeztem a munkáltatónál, hogy szeretnék munkába állni a szerződésnek megfelelően. Azt mondták, hogy mivel március 1-jén nem léptem munkába, így a munkaviszony nem jött létre, és nem fognak foglalkoztatni. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között amunkaszerződés alapján jön létre [Mt. 76. § (1) bekezdés]. A munkaviszony elsőnapja a munkába lépés napja, amely – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – amunkaszerződés megkötését követő nap [Mt. 78....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.