Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át – feltéve, hogy e határidőt megelőzően munkaszerződés megkötésére kerül sor a felek között [Módtv. 2. § (8) bek.]. A Módtv. 3. §-ának (9) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszából: […] ...illetve az új munkakörben elérhető díjazás tekintetében is tartalmazhat különös szabályokat.) Annak azonban nincs akadálya, hogy a munkaszerződés módosításában rendelkezzenek az alapbér mértékéről, ugyanakkor, ha csak a munkakörét módosítanák, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
Részlet a válaszából: […] ...vagy amennyiben a munkáltató, illetve a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt, és ennek lehetőségét a felek korábban munkaszerződésben rendelkezték, a munkáltató ún. hátrányos jogkövetkezményt is megállapíthat arra figyelemmel, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli [Mt. 27. § (1), (3) bek.]. Amennyiben a munkaszerződés egésze jó erkölcsbe ütközik, akkor annak alapján a munkavállaló nem tarthat igényt semmilyen felmondási időre (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben

Kérdés: Egyik munkavállalónk kötetlen munkarendben dolgozik, és általában igaz is, hogy a munkáját saját maga szervezheti meg, a saját időbeosztása szerint. Az elmúlt hónapban viszont nagyon sok feladata volt, állítása szerint minden héten 50-60 órát dolgozott. Egy alkalommal kifejezetten a vezetője "fogta itt", mivel egy határidős feladatot be kellett fejezni, és szüksége volt a kollégánk segítségére, bár ő már haza akart menni. Kell-e a kollégánknak túlóradíjat fizetni, illetve kell-e egyáltalán a havi alapbérén kívül bármilyen bérelemet adni neki?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló munkafeladatai egy időszakban több munkaórát öleltek fel, de hosszabb időszak alapulvételével a munkára fordított idő a munkaszerződése szerinti munkaórákat nem haladja meg, rendkívüli munkavégzést nem alapoz meg.Álláspontunk szerint ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkaviszony létesítése és bejelentése

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
Részlet a válaszából: […] ...létesíthető a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok ellátására, vagy egyébként a rendkívüli munkaidő szabályainak, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályainak megkerülésére. Semmis ugyanis az a megállapodás, amely munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] ...alapján illeti meg [Mt. 137. § (2) bek.]. A követelményeket a munkáltató előre határozza meg, általában szabályzatban vagy magában a munkaszerződésben. Amennyiben a teljesítménybér mellett az alapbér megfelel a jogszabályokban meghatározott legalacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Prémiumfeladat – ha késik a kitűzés

Kérdés: Üzletágvezetőink munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató március 31-ig prémiumfeladatot tűz ki, a kifizethető prémium pedig a személyi alapbér 25%-áig terjed. Az idén vezérigazgató-váltás miatt nem került sor határidőben a prémiumfeladatok kitűzésére. Kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha később történik a kitűzés, csökkenthető-e a prémium összege időarányosan? Mi az a legkésőbbi időpont, amikortól a munkáltatónak már nem áll fenn prémiumfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben az általa vállaltakat – így aprémiumfizetést, illetve a prémiumfeladat kitűzését – a munkáltatónak meg kelltartania. Alapelv, hogy saját jogellenes magatartására senki sem hivatkozhategy követelés érvényesítésénél, vagy kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.