Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
Részlet a válaszából: […] ...bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen vagy tartson fenn. Ez a rendelkezés azonban nem kógens szabály, mivel a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől kivételekkel ugyan, de eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Lakcímadat közlése a munkáltatóval

Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?
Részlet a válaszából: […] ...függően megalapozhat akár azonnali hatályú munkáltatói felmondást is, vagy a kollektív szerződésben, illetve ennek hiányában munkaszerződésben kikötött joghátrány (pl. megrovás, vagyoni hátrány) alkalmazását is.A munkáltató ugyanakkor adatkezelőnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Gyakornok szabadsága – jogviszonyfüggő

Kérdés: A gyakornok kollégáknak a szabadságokat ugyanúgy kell megállapítani, mint egy rendes munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. szabályai irányadók, ideértve természetesen a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket is. Ha a gyakornok foglalkoztatására hallgatói munkaszerződés keretében, felsőoktatási hallgatóként kerül sor, akkor is az Mt. szabályai alkalmazandók a szabadság vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Munkaszerződés-módosítás az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója 2019-ben eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíját igénybe is kívánja venni. Ugyanakkor a határozatlan idejű munkaszerződése ezzel az időponttal nem fog megszűnni, mert más munkakörben és más munkaidővel továbbra is foglalkoztatni fogjuk. Mivel megváltozott a nyugdíjasok biztosítási státusza, milyen igazolásokat kell számára kiadnunk, hogy el tudja indítani a nyugdíját, illetve hogyan kell a munkaszerződését módosítani, vagy kell-e újat kötni, hogy a munkaviszonya ne változzon?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetniük. Ha a fentebb vázolt lehetőséget kihasználva a munkaviszonyt továbbra is fenntartják, nincs akadálya annak, hogy a munkaszerződést közös megegyezéssel – egybehangzó és kölcsönös akaratnyilatkozataikkal – a munkakör, illetve a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Mt. hatálya közvállalat esetében

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság jogosult-e alkalmazni a Kttv. vagy a Kjt. előírásait? Valamint jogosult-e rendelkezési állományba helyezni létszám felettinek ítélt munkavállalóját?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya – egyéb személyek mellett – a munkáltatóra terjed ki [Mt. 2. § (1) bek. a) pont]. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat (Mt. 33. §). A gazdasági társaságok az Mt. hatálya alatt működnek, akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozó munkáltatók munkavállalóira vonatkozó iratanyag tartalmára nézve egyes Mt.-beli rendelkezések adnak eligazítást (pl. a munkaszerződés, a felmondás kötelező tartalma stb.), de ún. személyügyi nyilvántartásról jogszabály nem rendelkezik. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Kártérítési felelősség korlátozása a régi Mt. alapján

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatta meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...ezen túlmenően azonban sem azidőbér, sem a teljesítménybér különböző formáiról nem rendelkezik, azok konkrétfajtáját mindig a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben kell meghatározni,illetve egyes esetekben a munkáltató akár egyoldalúan is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...nincslehetőség a további foglalkoztatására.Megjegyezzük, a helyettesítés céljából felvettmunkavállalóval kötendő határozott idejű munkaszerződés nem csupán a naptáridátum szerint megjelölt időpont eljöttével szűnhet meg. Amennyiben a kérdésesesetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.