Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszából: […] ...egy későbbi időszakra, amikor már vélhetően rendeződik a működés. A munkaidőkeret lényege ugyanis éppen az, hogy a munkavállaló munkaszerződés szerinti munkaideje egyenlőtlenül osztható be, és így változhat az adott héten teljesítendő munkaidő mennyisége [Mt. 99...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Órabérben – az elszámolás szaldója

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak. A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]. Ezt nevezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Étkezési térítés – nem számítandó be a távolléti díjba

Kérdés: A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, hogy a munkáltató havonta mindenkinek egységesen 12 000 Ft-os étkezési térítést fizet cafeteria-rendszer keretében, ami adó- és járulékköteles, függetlenül attól, hogy szabadságon vagy táppénzen volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti, amelyet a munkavállaló részben vagy egészében az alapbére helyett kap a munkaszerződése alapján;c) bérpótlékrészből, ami a vasárnapi pótlék, ügyeleti/készenléti pótlék, műszak- és éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenléti jellegű munkakör – a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje

Kérdés: A telefonos ügyfélszolgálatunkon készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatunk egy hölgyet. Napi négy órában van bejelentve, de mivel a készenléti jellegű munkakör jellegzetessége, hogy a munkaidő legalább egyharmadát pihenéssel töltheti, a munkaszerződése szerint napi hat órát dolgozik. Szabályos-e így a munkavégzése?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés nélkül (átlagosan, hosszabb időszak alapulvételével). A kérdésben jelzett munkavégzés tehát akkor lehetséges, ha a munkaszerződést napi hat órára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Védett tisztségviselők – létszámszámítás több szakszervezet esetén

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltatónak a tisztségviselőt érintő, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást elrendelő intézkedéséhez [Mt. 273. § (1) bek.]. E személy a védett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szakszervezeti hozzájárulás határidejének kezdete – a közlés jelentősége

Kérdés: A szakszervezet székhelyére és a szakszervezeti elnök lakhelyére is megküldtük a hozzájárulást kérő levelet a munkaviszony-megszüntetéshez. Az elnöknek küldött levelet pár nappal korábban vették át, mint a székhelyre küldött levelet. Melyik kézbesítési időponttól kell számítani a válaszadási határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatásához [Mt. 273. § (1) bek.]. A szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Éjszakai munka tilalmának feloldása – nem lehetséges munkaszerződésben

Kérdés: Nemrégiben tértem vissza a munkahelyemre, a gyermekem még nincs hároméves. A munkáltatóm a munkaszerződésemet úgy kívánja módosítani, hogy az tartalmazzon egy olyan rendelkezést, miszerint hozzájárulok, hogy éjszaka is munkavégzésre kötelezhet. Attól tartok, ha nem írom alá, retorziót alkalmaz. Mit tegyek?
Részlet a válaszából: […] ...a felek a munkaszerződést általános szabály szerint csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §), a munkáltató jogszerűen nem kötelezheti Önt arra, hogy az akarata ellenére olyan munkaszerződés-módosítást fogadjon el, amellyel nem ért egyet. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Munkáltatói jogutódlás és a jogviszonyok folytonossága

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?
Részlet a válaszából: […] ...tekintendő. A munkáltatói jogutódlás bekövetkezése után természetesen az új munkáltató jogosult a munkafeltételeket megváltoztatni. A munkaszerződés módosítását kezdeményezni a munkavállalónál, vagy ha az adott körülményt a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Felmondási jog kizárásának érvényessége

Kérdés: Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az – legalábbis úgy tűnik – általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt.-n belüli elhelyezkedése alapján ugyanakkor arra következtethetünk, hogy attól a felek a munkavállaló javára eltérhetnek. A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ugyanis az Mt. Második Részében foglaltaktól a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaviszony tartamának módosítása

Kérdés: Munkáltatóm közölte velem, hogy a cégnél létszámleépítés várható. Annak elkerülése érdekében, hogy ez engem is érintsen, lehetőség lenne arra, hogy a munkaviszonyt kétéves határozott idejű munkaviszonyra módosítsuk. Ha ezt nem fogadom el, előreláthatólag felmondanak nekem. A felettesem szerint, amennyiben elfogadom a határozott időt, később az is megeshet, hogy utóbb ismét határozatlan időtartamúvá módosítsák a munkaviszonyom. Abban a szerencsés esetben, ha a jövőben ismét határozatlan idejűvé módosulna, folytonosnak fog-e minősülni (pl. a végkielégítés szempontjából)?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben elfogadja a munkaviszonya határozott idejűvé módosítását, nincs semmilyen garancia arra nézve, hogy a munkáltató később felajánlja Önnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.
1
2
3
4