Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszából: […] ...jogának a munkavállaló részére történő átengedése. A munkarend kötetlenségéhez – és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Várandós munkavállaló – nem kötelező a részmunkaidő

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy részmunkaidőben szeretne dolgozni, mivel gyermeket vár. A munkaköre egyáltalán nem megterhelő és a terhességét sem veszélyezteti. A munkavállaló szerint neki az eredeti szerződése szerinti bér jár, a csökkentett munkaideje mellett is. Nem találtunk erre való utalást a törvényben, jogos a munkavállaló kérése?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a részmunkaidőre való áttéréssel a munka díjazása is arányosan csökkenni fog, másrészt a munkaadó szempontjából fontos munkaszervezési kérdés: a részmunkaidő kikötésével munkanaponként kieső négy órára jutó munka elvégzését miként tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkaidőként.A munkaidőkeret hossza 4 hónap, kivételesen kollektív szerződés alapján akár 12 hónap is lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják (Mt. 94. §). Így előfordulhat, hogy több hónapon keresztül a heti 40 óránál többet kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Próbaidőre járó munkabérre való jogosultság

Kérdés: A múlt hónapban kezdtem egy cégnél dolgozni. A munkabérem a szerződésben úgy lett meghatározva, hogy 650 000 Ft-ot kapok, ha a hónapban hat projektet elkészítek. Én még a próba­idő alatt, a harmadik héten felmondtam. A munkáltatóm nem akar elengedni, mert még nem végeztem a projektekkel, és épp emiatt semmit nem akar nekem fizetni. Megteheti ezt a szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.]. Emellett pedig tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára is [Mt. 138. § (2) bek.].A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Könyvtáros-tanár munkaideje

Kérdés: Ha főállású könyvtáros-tanárt másik tantárgy tanításával is megbíznak, jár-e számára órakedvezmény a könyvtári órákból?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabály szerint biztosított legyen. Ennek során a könyvtári órák száma csökkenthető, vagy, ha a feladat egy pedagógussal megfelelő munkaszervezési módok alkalmazásával nem látható el, több személyt kell foglalkoztatni. A munkáltatói jogkört gyakorló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret

Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munka­idő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a rendes munkaidején felül. Erre ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha valamilyen előre nem látható körülmény indokolja, nem egyszerű munkaszervezési megfontolások (pl. olcsóbb kifizetni a túlórapótlékot, mint újabb embereket toborozni, kiképezni és munkába állítani)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Csökkentett munkaidőben foglalkoztatott pedagógus

Kérdés: Az Nkt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a pedagógust – kérésére – a nyugdíjjogosultsága megszerzése előtt öt évvel, csökkentett munkaidőben foglalkoztassa. E kérésnek mikortól kell eleget tenni, ha a tanév közben kerül sor a jogosító életkor betöltésére? Kérheti-e a munkaidejének további csökkentését az, akit már korábban is részmunkaidőben foglalkoztattak?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlás során – a rendeltetésszerűség követelményét figyelembe kell venni. A pedagógustól is elvárható, hogy a munkáltató munkaszervezési érdekeihez alkalmazkodjon, ami alapján például a felek a munkaidő csökkentésének kezdetét a tanév vagy a félév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Kormánytisztviselői jogviszony mellett további teljes munkaidős jogviszony?

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.
Részlet a válaszából: […] ...belül a munkáltatói jogkör gyakorlója kizárólag akkor engedélyezheti,ha az a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nemjelent, és a kormánytisztviselő az így kieső munkaidőt igazolhatóan ledolgozza.A foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] ...kezdeményezi a munkaszerződésmódosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva – jogos érdekére, ígykülönösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakörbetöltésének feltételeire tekintettel – dönt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...23/B. § (4) bek. b) pontja.]. A munkáltató csak abban azesetben tagadhatja meg a kérés teljesítését, ha az számára lényegesen nagyobbmunkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatónakkötelező írásban megindokolnia [Kjt. 23/B. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
1
2