10 talált cikk az általános munkarend , órabér , egyenlőtlen munkaidő-beosztás , munkaszüneti nap kifejezésre

Kérdés:

Munkaszüneti napra járó távolléti díj elszámolása kapcsán nem ért egyet a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók végeznek munkát 6+2-es munkarendben, órabérben kapják a munkabérüket. A kölcsönbe adó álláspontja: egyenlőtlen munkaidő-beosztás (feltételezhetően munkaidőkeret) esetén az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti nap esetén a napi munkaidő mértéke a munkaidőkeretben beosztható munkaidőből kiesik, azt a munkáltató a keret munkaóráiba nem számíthatja be [Mt. 93. § (2)–(3) bek.], akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége engedi a munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben történő foglalkoztatást. A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti (azaz a hétköznapra eső) munkaszüneti napra (a "fizetett ünnepre") milyen díjazást kell részükre kifizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell az ilyen napra elszámolni [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]. A "fizetett ünnep" díjazása a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy az érintett munkaszüneti napra be volt-e osztva, dolgozott-e; alapvetően azért, mert nem is lehet beosztani más napokra sem az ilyen napra eső munkaidőt. A kölcsönvevő álláspontja: a beosztás szerinti pihenőnapra eső munkaszüneti napi távolléti díjjal kapcsolatban érdemes megkülönböztetni, hogy történik-e munkavégzés vagy sem. Annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a pihenőnapját tölti ezen a napon, nem csökken a teljesítendő munkaideje [Mt. 146. § (1) bek. d) pont], így nem jár részére a 8 órára járó távolléti díj. A kölcsönvevő álláspontja helytálló, azaz ahol a 6+2 munkarend pihenőnapja munkaszüneti napra esik, a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj?

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?

Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.

Kérdés: A "fizetett ünneppel" kapcsolatos korábbi kérdéssel kapcsolatban a választ megkaptam. Az egyik kérdésem az volt, hogy "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár-e, aki nem munkaidőkeretben, hanem általános munkarendben és órabérben dolgozik. Álláspontom szerint igen, hiszen ebben az esetben is az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken ezen munkavállalónak a teljesítendő munkaideje. A válaszuk alapján helyes azon következtetésem, mely szerint szerkesztőségük véleménye is az, hogy a "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik?

Kérdés: Dolgozóinkat 160 órás munkaidőkeretben, előre meghatározott beosztás szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató döntése alapján a fizetett ünnep a munkaidőkeret része. A bérezés módja havi/órás. A szabadságot órában tartjuk nyilván. Fizetett ünnepre számfejthetünk-e távolléti díjat?

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és teljesítménybéresek esetén így is csak a távolléti díj 70%-a jár? Tehát ha munkaszüneti napon beteg egy havibéres munkavállaló, akkor teljes távolléti díjra jogosult (és nem betegszabadságot írunk neki), ha pedig egy órabéres munkavállaló beteg munkaszüneti napon, akkor neki sem írunk betegszabadságot, de ugyanakkor csak a távolléti díja 70%-át kapja meg?

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?

Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló 2013. augusztus hónapban napi 12 órás beosztással 180 órát dolgozott. Munkaszüneti napon, 20-án szabadnapja vagy pihenőnapja van. Milyen díjazás illeti meg erre a hónapra? Mennyi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munka, illetve jár-e neki díjazás a munkaszüneti nap miatt? Általános munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak jár-e díjazás erre az augusztus 20-i munkaszüneti napra, munkavégzés nélkül?

Kérdés: Az Mt. augusztus 1-jével hatályba lépő szabályaival kapcsolatban kérdezzük. Munkaszüneti napi betegség esetén milyen díjazást (betegszabadság vagy távolléti díj) kell adnia a munkáltatónak:
a) ha a munkavállaló havibéres (általános munkarend szerint),
b) ha órabéres, és általános munkarend szerint beosztott, illetve
c) ha órabéres, de egyenlőtlen munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott (pl. augusztus 20-án szabadnapos, de keresőképtelen, és nem részesül táppénzben)?