Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] ...munkaidő beosztására vonatkozó jogot tudja átengedni a közalkalmazottaknak, a törzsidő-peremidő kialakítása nem minősül kötetlen munkarendnek [Mt. 96. § (2) bek.]. Ebből következően a munkaidő beosztásának joga és egyben kötelezettsége a munkáltatón nyugszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Hogyan kell a szabadságot helyesen kiadni a polgármesteri hivatalnál heti 30 órás részmunkaidőben (munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8 órától 15:30 óráig) foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló esetében:
1. Ha egy munkanapra vagy hétfőtől szerdáig menne az érintett szabadságra?
2. Ha az egész hétre menne az érintett szabadságra?
3. Igazgatási szünet, azaz munkáltató által meghatározott időszakra vonatkozó szabadságkiadás esetén? Például egy teljes hétre vonatkozó igazgatási szünetnél, ha egy teljes munkaidős (heti 40 óra) esetében, akinek hétfőtől péntekig tart a munkarendje, teljes hétre vonatkozóan kell szabadságot kiadni, azaz öt napot, akkor hogyan járunk el helyesen a fenti részmunkaidős köztisztviselő és munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőnek felel meg, az adott napra ténylegesen beosztott óraszámtól függetlenül [Kttv. 90. § (3) bek.]. A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Köztisztviselői cafeteria – az első munkában töltött nap

Kérdés: A 249/2012. Korm. rendelet 9. §-ának (9) bekezdése szerint: "Ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10. munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafeteriajuttatásról." E bekezdés alapján melyik a munkában töltött első nap?
Részlet a válaszából: […] ...augusztus hó 1. napja például szombat volt. Ha a köztisztviselő július 31-én fogadta el a kinevezését, és hétfőtől péntekig tartó munkarend van a munkáltatónál, akkor e köztisztviselő első munkában töltött napja július 3., hétfő volt. Így a 249/2012. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.