26 talált cikk a rendkívüli munkavégzés , havibér , munkarend kifejezésre

Kérdés:

Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Kérdés:

A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).

Kérdés: Nyilvános könyvtárként ötezer fő feletti településen legalább havonta két hétvégi napon nyitva kell tartanunk. A könyvtári dolgozók általános munkarendben (hétfőtől szerdáig: 10.00-18.20-ig, csütörtöktől péntekig: 8.00-16.20-ig) dolgoznak, napi 8 órában. Ha szombati napon is dolgozniuk kell, akkor arra a napra jár-e nekik a havibéren felül pótlék, ha igen, hány százalék, esetleg kiadható-e szabadidőben ez a szombati nyitvatartás, és ha igen, akkor hány órában? Mivel a munkáltató nem tud több pénzt fizetni, mint ami az alapilletményük, így az a megoldás jó lenne, hogy általánostól eltérő munkarendbe tennénk őket, és a nyitvatartáson változtatnának? Például hétfőn 10.00-14.00, kedden-szerdán 10.00-18.20, csütörtökön-pénteken 8.00-16.20 és szombaton 8.00-12.00 között. Vagy hétfőn zárva, kedden- szerdán: 8.00-18.20, csütörtökön-pénteken 8.00- 16.20, szombaton 8.00-12.00 között. Ezekben az esetekben kellene pluszpénzt fizetni a szombati nap miatt?

Kérdés: Mennyi túlóra rendelhető el a havibéres munkavállaló számára, ha az általános munkarendben, heti 40 órában dolgozik, olyan munkahéten, amikor négy munkanap és egy munkaszüneti nap van? Elrendelhető-e 16 óra rendkívüli munkaidő?

Kérdés: A túlórák alapbér-osztószámára vonatkozik a kérdésünk. Egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló számára túlórát kell fizetni. Beosztás szerinti havi óraszáma 168 óra. Havibéres munkavállaló. Az általános munkarend szerinti osztószám 160. A túlórák alapbérének számítása során a munkarend szerinti 168 órával kell osztani a havibért, vagy az általános munkarend szerinti 160 órával?

Kérdés: A munkavállaló bruttó havibére 560 000 forint. Májusban túlórát teljesített (május 1-jén és május 21-én, pünkösdkor), munkaidőkeret nincs. Az én számolásom szerint az alap 560 000/168 = 3333,33x8 = 26 667 forint, a 100% pótlék pedig 560 000/174 = 3218,39x8 = 25 747 forint. Ezzel szemben a bérszámfejtő cég megadja ugyanezt az alapot (26 667 Ft), de kétszer a 100%-os pótlékot (25 747x2 Ft). Melyik számolási módszer helyes a törvény szerint? Valóban kétszer kell megadni a 100%-os pótlékot?

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?