6 talált cikk a munkaviszonyra vonatkozó szabály , szabadság , foglalkoztatás , munkarend kifejezésre

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Kérdés: Az egyik csoportvezetőnk munkaszerződésének értelmezéséhez kérem segítségüket. A munkaszerződés egyik pontja szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen, és kimondja, hogy nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, mivel a dolgozó maga osztja be az idejét. Ugyanakkor ezt a pontot soha nem alkalmaztuk, mivel munkája természete miatt mindig bent ül az irodában a gépe előtt, tehát a munkaidő-beosztása adott volt. Másrészt, a szerződése egy másik pontja azt mondja, hogy egyhetes munkaidőkeretben kerül sor a foglalkoztatására. A kollektív szerződésünk viszont háromhavi munkaidőkeretet ír elő majdnem minden szervezeti egységre, arra is, amelyben ő dolgozik. Kell-e munkaidő-nyilvántartást vezetnünk az ő esetében, illetve alkalmazhatjuk-e rá is a háromhavi keretet?

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?

Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?

Kérdés: Cégünknél – az üvegolvasztó kemencénél – megszakítás nélküli munkarendben is foglalkoztatunk dolgozókat 6+2 munkarendben (2 nap délelőtt, 2 nap délután, 2 nap éjszaka és 2 nap szabad). Ha ekkor fizetett ünnepen dolgoznak, a napi munkabéren felül még távolléti díj is megilleti őket. Kérdésem: mit kell fizetni a munkavállalónak, ha ugyanebben a munkarendben dolgozik, és a fizetett ünnepen szabadságon van, jár-e a "dupla bér"?