Munkaviszony kezdete – vasárnap vagy hétfő

Kérdés: Három műszakos munkarendben a munkáltató a hétfői munkanap kezdetét 6 óráról vasárnap 22 órára helyezi át. Ha új munkavállaló kezd éjszakai műszakban vasárnap este, a munkaszerződésében mi lesz a jogviszony kezdete? A hétfői nap dátuma, mivel a hétfőhöz tartozik a vasárnapi két óra munkavégzés, vagy mindenképp a vasárnap, mert a munkaviszony kezdete naptári napra határozandó meg?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 87. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkanap vagy naptári nap, vagy a megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Órabérben – az elszámolás szaldója

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt munkanap) szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése

Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a felek között feltehetően napi 5 órás, részmunkaidős munkaviszonyra irányuló munkaszerződés jött létre, amely alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállalót, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaidő mértékének meghatározása munkaszerződésben

Kérdés: Munkaszerződésben megfelelő-e a munkaidő meghatározása havidíjas munkavállalók esetében abban a formában, hogy a munkáltató meghatározott munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben, más munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben alkalmazza, amely munka­idő a munkaszerződés rendelkezései alapján havi munkaidőkeretben kerül ledolgozásra? Tehát a munkaszerződés alapján nem kerül megállapításra a napi, csak a heti munkaidő, mely bizonyos esetekben munkaidőkeretben kerül ledolgozásra.
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő nyolc óra általános teljes napi munkaidő esetén [Mt. 92. § (1) bek.]. Tekintettel arra, hogy a munka­időt általános munkarendben heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani [Mt. 97. § (2) bek.], ezért az általános teljes napi munkaidő heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Törvényen felül biztosított bérelemek egyoldalú munkáltatói elvonása

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom mint gondozónő egy idősek otthonában. A cég nonprofit kft. Az alapbéren felül kapunk még ágy melletti pótlékot és műszakpótlékot. Mostanában gyakran hallom, hogy örüljek, hogy ennyit keresek, mert ez nem állami cég, és bármikor elveheti vagy csökkentheti a pótlékok összegét. A munkáltatónak van-e joga hozzá, hogy valóban éljen ilyen elvonással?
Részlet a válaszából: […] ...alapján járnak, ezekegyoldalú elvonására a munkáltatónak nincs joga. Feltételezhetően idetartozik aműszakpótlék, amely a több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalókat a törvényalapján illeti meg [régi Mt. 146. § (2)-(3) bek.]. A munkáltató ezen túlegyoldalúan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Három műszakos munkarend és a munkaszüneti nap

Kérdés: A három műszakos munkarendben (06-14, 14-22, 22-06 óra) foglalkoztatott, adott heti beosztása szerint éjszakai műszakban dolgozó munkavállalónak a munkabérén és a műszakpótlékán túl jár-e további díjazás arra az időtartamra (00 órától 06 óráig), amely számára már a hét utolsó munkanapját követő munkaszüneti nap? Ilyenkor tehát az éjszakai műszakos munkaidő vége (00 órától 06 óráig) "belecsúszik" egy munkaszüneti napba (pl. március 15.).
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint pihenőnap a naptári nap nulla órátólhuszonnégy óráig tartó időszak, vagy három és négy műszakos munkarendben,továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló esetében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] ...több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónakdélutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban (azazjellemzően a 14 és 22 óra közötti munkaidőben) történő munkavégzés esetén aműszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?
Részlet a válaszából: […] ...ésrendkívüli munkaidő, az ügyelet és a készenlét nyilvántartásának kötelezettségealól. Tehát amennyiben az üzletkötők kötetlen munkarendben dolgoznak, azazmaguk határozzák meg a munkaidejük beosztását, illetve felhasználását, a munka-és pihenőidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.