Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül

Kérdés:

Az egyik telephelyünktől a helyi közösségi közlekedés megállóhelyi távolsága 850 méter, azonban ennek a távolságnak több mint felén nincs közforgalmú járda kiépítve, az átmenő forgalmat lebonyolító úttesten lehet gyalog közlekedni, így a gyalogosforgalom biztonságosan nem bonyolítható le. A munkáltató érdeke az is, hogy a munkavállaló biztonságosan juthasson el munkavégzési helyére, amely – véleményünk szerint – ebben az esetben nem áll fenn. A nem biztonságos munkahelyre való eljutás miatt helyes-e az a gyakorlat, ha a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés?

Részlet a válaszából: […] ...az esetben legfeljebb megnő a munkába járás időtartama a gyalogos közlekedés 10-15 perces időtartamával, amely miatt, ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, szintén bekövetkezhet az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén

Kérdés:

Munkavállalóink egy része – pl. informatikus, irányítástechnikai mérnök, művezető, üzemvezető – munkavégzési helye változó, ami azzal jár, hogy nem fix helyen kezdhetik a napi munkájukat, hanem más településen lévő telephelyen. Ezen telephelyek egy része települések külterületén, közösségi közlekedéssel nem ellátott területen található. Helyesen járunk el akkor, ha ebben az esetben a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján fizetünk költségtérítést munkavállalóinknak?

Részlet a válaszából: […] ...szerinti településről közösségi (helyközi és helyi) közlekedéssel elérhető, akkor általában nem; legfeljebb akkor, ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkába járás két munkahelyre

Kérdés:

A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Otthoni munkavégzés polgármesteri hivatalban

Kérdés: A megemelkedett energiaárak miatt tervezzük a polgármesteri hivatalunkban megváltoztatni a munkarendet, amely hétfőn 7:30-tól 18:00-ig, kedden, szerdán és csütörtökön 7:30-tól 16:30-ig, valamint pénteken 7:30-tól 10:00-ig tartana. Figyelemmel a heti 40 órás munkaidőre, a Kttv. 232. §-ának (1) bekezdése alapján munkarend-módosítást és ezzel egyidejűleg a pénteki napokra otthoni munkavégzést tervezünk. A polgármesteri hivatal foglalkoztatottai esetében otthoni munkavégzést lehet-e alkalmazni? A Kttv. nem tartalmaz rendelkezést erre vonatkozóan, ezért szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a pénteki, otthoni munkavégzés esete távmunkavégzésnek tekintendő-e? Ha lehetséges az otthoni munkavégzés, a munkáltató egyoldalúan elrendelheti-e azt, és annak kereteit is maga jogosult meghatározni? Az otthoni munkavégzésre különmegállapodást kell-e kötni, vagy a kinevezésmódosításba szükséges belefoglalni azt? Otthoni munkavégzés esetén hogyan alakulnak a munkavédelmi szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...érintett napon is teljes utasítási jogot gyakorol a munkáltató, valamint köteles biztosítani a munkaeszközöket, és nincs szó kötetlen munkarendről sem. Mivel az Mvt. is csak a távmunkavégzésre tartalmaz speciális rendelkezéseket, ezek a kérdéses esetre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Otthoni munkavégzés – egyoldalú elrendeléssel

Kérdés: A járványügyi veszélyhelyzetre és a járvány által előidézett gazdasági körülményekre tekintettel cégünk úgy döntött, hogy addig, amíg még van lehetőség a tevékenység folytatására, áttérnénk a távmunkára. Van-e ennek bármilyen akadálya?
Részlet a válaszából: […] ...alapján is sor kerülhet, nem csupán egyoldalúan rendelhető el.Megjegyzendő, hogy az otthoni munkavégzés nem jelent egyben kötetlen munkarendet, erről a munkáltató külön, egyoldalúan dönthet. Amennyiben erre nem kerül sor, a munkavállaló a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Utazási költségtérítés a gépjármű-üzembentartónak

Kérdés: Védőnő vagyok, és a két csatolt községben végzett munkámat csak személygépkocsival tudom ellátni. A jármű üzembentartójaként (a tulajdonos a bátyám) jár-e a kiküldetés költségtérítése? Illetve jár-e munkába járás költségtérítése (9 Ft/km)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;– a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkaidő és munkába járás

Kérdés: 2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] ...(C 303/98., 50. pont). Ezt a tételt ugyan a magyar jogban készenlétnek megfelelő jogi helyzetre mondta ki a bíróság, de a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalókra is alkalmazható. Amennyiben tehát a munkavállaló valóban kötetlen munkarendben dolgozik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Rendkívüli munkáért szabadidő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár– a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,– a munkaidőkereten felül vagy– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.